Öt év alatt ment csődbe egy német magánfőiskola

Üresen állnak a padok a németországi Fachhochschule Arnstadt-Balingen épületében. A fizetésképtelenné vált intézményben nem tartanak több órát, így megkezdett tanulmányaikat sem fejezhetik be a hallgatók. Nem ez azonban az egyetlen magánintézmény az országban, amely kilátástalan helyzetbe került.

  • Edupress

Alapításakor hallgatók és politikusok egyaránt rajongtak a FH Kunst néven ismert magánintézmény ötletéért. Három szakon indult el az oktatás, amelyek közül elsősorban a művészetterápia vonzott hallgatókat Németország egész területéről, a szak ugyanis a kis türingiai városon kívül csak két helyen indult el - írja az Edupress.

Az anyagi problémák egy év elteltével jelentkeztek, új tulajdonos után kellett nézni. Komoly befektető viszont 2011-ig nem jelentkezett: kurzusok maradtak el, az oktatók nem mindig kapták meg fizetésüket, ennek ellenére 2012-ben ismét felvételit hirdetett a főiskola.

A hallgatókat végül idén februárban értesítették: nem működik tovább az intézmény, amely az első adatok szerint 700 ezer eurós tartozást halmozott fel. Két szak hallgatóit átveszi a Bauhaus-Universität, a művészetterápia szakosok azonban erre nem számíthatnak. Számukra legközelebb a 400 kilométerre fekvő Ottersbergben kínálnak képzést, ahol azonban magasabb tandíjjal és bérleti díjjal kell számolniuk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.