Üresen állnak a padok a németországi Fachhochschule Arnstadt-Balingen épületében. A fizetésképtelenné vált intézményben nem tartanak több órát, így megkezdett tanulmányaikat sem fejezhetik be a hallgatók. Nem ez azonban az egyetlen magánintézmény az országban, amely kilátástalan helyzetbe került.
Alapításakor hallgatók és politikusok egyaránt rajongtak a FH Kunst néven ismert magánintézmény ötletéért. Három szakon indult el az oktatás, amelyek közül elsősorban a művészetterápia vonzott hallgatókat Németország egész területéről, a szak ugyanis a kis türingiai városon kívül csak két helyen indult el - írja az Edupress.
Az anyagi problémák egy év elteltével jelentkeztek, új tulajdonos után kellett nézni. Komoly befektető viszont 2011-ig nem jelentkezett: kurzusok maradtak el, az oktatók nem mindig kapták meg fizetésüket, ennek ellenére 2012-ben ismét felvételit hirdetett a főiskola.
A hallgatókat végül idén februárban értesítették: nem működik tovább az intézmény, amely az első adatok szerint 700 ezer eurós tartozást halmozott fel. Két szak hallgatóit átveszi a Bauhaus-Universität, a művészetterápia szakosok azonban erre nem számíthatnak. Számukra legközelebb a 400 kilométerre fekvő Ottersbergben kínálnak képzést, ahol azonban magasabb tandíjjal és bérleti díjjal kell számolniuk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
