2012-es egyetemi rangsorok – tanulságok és kritikák

Az amerikai egyetemek a legjobbak a világon, csak az a kérdés, melyik intézmény emelkedik ki.

  • Eduline
A Times Higher Education (THE) legfrissebb rangsora

Az amerikai egyetemek a legjobbak a világon, csak az a kérdés, melyik intézmény emelkedik ki. A sanghaji ARWU-listán magabiztosan vezet a Harvard, míg a Quacquarelli Symonds a Massachusetts Institute of Technologyt, a Times Higher Education-féle rangsor pedig a California Institute of Technologyt hozta ki győztesnek 2012-ben – írja Danny Byrne a UniversityWorldNews oldalon.

A QS-rangsort évről évre megjelentető TopUniversities.com oldal szerzője megpróbálta megtalálni a közös pontokat a világ vezető rangsoraiban, és a vizsgálat után levonni a tanulságot. Azt találta, hogy a vizsgált rangsorok mindegyike a top tízbe sorolta a két nagy brit egyetemet, az Oxfordot és a Cambridge-t. A QS- és a THE-listán is egyre nagyobb teret hódítanak az ázsiai egyetemek; közülük is inkább az újabbak, a műszaki képzéseket indító intézmények tűnnek ki. A QS top kétszázas listáján 33 ázsiai egyetem szerepelt, a THE listáján 17.

A Massachusetts Institute of Technology. Van, amelyik listán vezet. Van, amelyiken nem
Wikipedia

Byrne szerint látványos különbség, hogy míg a QS-listán átlagosan 8 helyet léptek előre vagy hátra a tavalyi helyükhöz képest az intézmények 2012-ben, addig a THE-listán sokkal nagyobb volt a mozgás, átlagosan 19 helyet ugrottak az egyetemek. Kilenc neves intézmény pedig több mint ötven helyezést javított vagy rontott egyetlen év alatt – ami a cikk szerzője szerint "érdekes" adat.

Azzal kapcsolatban is gyakran éri kritika a rangsorokat, hogy nem mérik megfelelően, vagy egyszerűen kihagyják a szempontok közül a tanítás tényleges minőségét, én inkább a publikációkra, a nemzetközi hírnévre helyezik a hangsúlyt. Mindezek ellenére a szerző szerint a rangsorok mára nélkülözhetetlenné váltak, és a felsőoktatás szereplői világszerte nagy érdeklődéssel várják az újabb és újabb listákat.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.