Az amerikai egyetemek a legjobbak a világon, csak az a kérdés, melyik intézmény emelkedik ki.
Az amerikai egyetemek a legjobbak a világon, csak az a kérdés, melyik intézmény emelkedik ki. A sanghaji ARWU-listán magabiztosan vezet a Harvard, míg a Quacquarelli Symonds a Massachusetts Institute of Technologyt, a Times Higher Education-féle rangsor pedig a California Institute of Technologyt hozta ki győztesnek 2012-ben – írja Danny Byrne a UniversityWorldNews oldalon.
A QS-rangsort évről évre megjelentető TopUniversities.com oldal szerzője megpróbálta megtalálni a közös pontokat a világ vezető rangsoraiban, és a vizsgálat után levonni a tanulságot. Azt találta, hogy a vizsgált rangsorok mindegyike a top tízbe sorolta a két nagy brit egyetemet, az Oxfordot és a Cambridge-t. A QS- és a THE-listán is egyre nagyobb teret hódítanak az ázsiai egyetemek; közülük is inkább az újabbak, a műszaki képzéseket indító intézmények tűnnek ki. A QS top kétszázas listáján 33 ázsiai egyetem szerepelt, a THE listáján 17.
Byrne szerint látványos különbség, hogy míg a QS-listán átlagosan 8 helyet léptek előre vagy hátra a tavalyi helyükhöz képest az intézmények 2012-ben, addig a THE-listán sokkal nagyobb volt a mozgás, átlagosan 19 helyet ugrottak az egyetemek. Kilenc neves intézmény pedig több mint ötven helyezést javított vagy rontott egyetlen év alatt – ami a cikk szerzője szerint "érdekes" adat.
Azzal kapcsolatban is gyakran éri kritika a rangsorokat, hogy nem mérik megfelelően, vagy egyszerűen kihagyják a szempontok közül a tanítás tényleges minőségét, én inkább a publikációkra, a nemzetközi hírnévre helyezik a hangsúlyt. Mindezek ellenére a szerző szerint a rangsorok mára nélkülözhetetlenné váltak, és a felsőoktatás szereplői világszerte nagy érdeklődéssel várják az újabb és újabb listákat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
