Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A QS-rangsort évről évre megjelentető TopUniversities.com oldal szerzője megpróbálta megtalálni a közös pontokat a világ vezető rangsoraiban, és a vizsgálat után levonni a tanulságot. Azt találta, hogy a vizsgált rangsorok mindegyike a top tízbe sorolta a két nagy brit egyetemet, az Oxfordot és a Cambridge-t. A QS- és a THE-listán is egyre nagyobb teret hódítanak az ázsiai egyetemek; közülük is inkább az újabbak, a műszaki képzéseket indító intézmények tűnnek ki. A QS top kétszázas listáján 33 ázsiai egyetem szerepelt, a THE listáján 17.
Byrne szerint látványos különbség, hogy míg a QS-listán átlagosan 8 helyet léptek előre vagy hátra a tavalyi helyükhöz képest az intézmények 2012-ben, addig a THE-listán sokkal nagyobb volt a mozgás, átlagosan 19 helyet ugrottak az egyetemek. Kilenc neves intézmény pedig több mint ötven helyezést javított vagy rontott egyetlen év alatt – ami a cikk szerzője szerint "érdekes" adat.
Azzal kapcsolatban is gyakran éri kritika a rangsorokat, hogy nem mérik megfelelően, vagy egyszerűen kihagyják a szempontok közül a tanítás tényleges minőségét, én inkább a publikációkra, a nemzetközi hírnévre helyezik a hangsúlyt. Mindezek ellenére a szerző szerint a rangsorok mára nélkülözhetetlenné váltak, és a felsőoktatás szereplői világszerte nagy érdeklődéssel várják az újabb és újabb listákat.