Eddig 450 rezidens kapta meg az államtitkárság ösztöndíját

Mostanáig összesen 450 rezidens pályázott sikeresen az egészségügyi államtitkárság által meghirdetett ösztöndíjprogramra, melyben a résztvevők szakorvosi képzésük alatt havonta nettó százezer forintos támogatást kapnak - közölte Paphalmi Rita, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) elnöke.

  • Eduline

Az EEKH honlapján közzétett lista szerint a szakorvosjelölteknek meghirdetett Markusovszky Lajos-ösztöndíjprogram második körében összesen 338-an nyújtottak be sikeres pályázatot. Az EEKH honlapján található számláló szerint a végső jelentkezési határidőig - december elsejéig - 49 nap van még hátra. Az adott hónap első napjáig beérkező pályázatokról annak a hónapnak a közepéig döntenek.

 

Az EEKH pénteki adatai szerint a pályázat második körében összesen 396 rezidens nyújtotta be pályázatát. A pályázók nem nyernek automatikusan, így a számláló adataiból nem lehet következtetni, hogy hány szabad hely van, az "adatok kizárólag tájékoztató jellegűek" - olvasható a honlapon.
Rezidens az egyik fővárosi kórházban. Akkor kapnak ösztöndíjat, ha aláírják a szerződést

Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár és Páva Hanna helyettes államtitkár július közepén jelentett be, havonta százezer forintos ösztöndíjat kaphatnak novembertől azok a rezidensek, akik az idén jelentkeznek a szakorvosképzésbe, vállalják, hogy ettől kezdve tíz évig Magyarországon dolgoznak, továbbá nem fogadnak el hálapénzt.

 

A több mint 480 millió forintos keretösszegből fedezett program Markusovszky Lajos-ösztöndíjára mintegy hatszáz szakorvos, a Than Károly-ösztöndíjra pedig húsz szakgyógyszerész pályázhat.

 

Az első körben, augusztus 22-ig 124 szakorvos jelentkezett, közülük 112-en adtak be sikeres pályázatot. Ezt követően szeptemberben az államtitkárság meghirdette a kibővült Markusovszky-ösztöndíjprogramot, melynek pályázati feltételeit a Magyar Rezidens Szövetséggel közösen több pontban módosították.

Ennek eredményeképpen a pályázók választhatnak, hogy az ösztöndíj folyósítása után annak időtartamával megegyező ideig teljes munkaidőben vagy annak kétszeres idejéig félállásban dolgoznak közfinanszírozott hazai egészségügyi szolgáltatónál. Az ösztöndíjprogram az idén végzett orvosok mellett nyitott azok előtt is, akiknek legalább egy évük még hátravan az elsőként megszerzendő szakképzés idejéből. A kibővített pályázatnak is feltétele viszont, hogy a programban részt vevők nem fogadhatnak el hálapénzt.

 

Szócska Miklós korábban is többször elmondta, legutóbb október elején a rezidenseknek szóló levelében is kiemelte, hogy az ösztöndíjprogram nemcsak egy, és nem is az első lépés helyzetük rendezésére, hanem egy folyamat része. Ennek kapcsán - többek között - azt javasolta a rezidenseknek hogy dolgozzanak együtt a Markusovszky-ösztöndíjprogram kiterjesztésén, akár nemzetközi szintre is.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.