Bár a felsőoktatási rangsorok élén olyan egyetemek állnak, mint a Harvard és a Cambridge, egy új tanulmány szerint kitartó munkával az újabb intézmények is könnyen bekerülhetnek a világ legjobbjai közé.
Útban a tudományos kiválóság felé – ezt a címet viseli a washingtoni székhelyű Világbank legújabb kiadványa. A napokban megjelent tanulmány szerint az újonnan alapított egyetemek mindössze két-három évtized alatt a felsőoktatási rangsorok élére kerülhetnek, amennyiben jeleskednek a tudományokban, megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, és a kormányzattól is kapnak támogatást – számolt be a University World News.
„Megfelelő vezetéssel és szemléletmóddal a most még nem túl ismert egyetemek rövid időn belül kiváló színvonalú kutatóintézetekké nőhetik ki magukat” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Jamil Salmi. A Világbank felsőoktatási szakértője szerint erre az ugrásszerű fejlődésre a most még kevésbé ismert intézmények is képesek, amennyiben minden feltétel adott.
Tehetség, pénz és kiváló vezetés kell a fejlődéshez
A Világbank szakemberei tizenegy egyetemet figyeltek meg Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában, így próbálták összeállítani a biztos receptet. A hongkongi műszaki és természettudományi egyetem, valamint a szingapúri nemzeti egyetem mellett olyan chilei, mexikói és oroszországi intézményeket is vizsgáltak, ahol az oktatás színvonala az elmúlt években, évtizedekben jelentősen javult, így előrébb léptek a különböző felsőoktatási rangsorokban.
A tanulmány szerzői szerint három dolog kell ahhoz, hogy egy egyetem a világ legjobbjai közé kerüljön: tehetséges és eredményes oktatók és diákok, viszonylag nagy költségvetés, valamint kiváló vezetői stratégia. Ha mindhárom feltétel teljesül, az intézmény megindulhat a fejlődés útján – állítják a szakértők.
| Egyetlen magyar egyetem sem jutott fel a Times Higher Education legfrissebb felsőoktatási rangsorára. A kétszázas lista élén - nagy meglepetésre - nem a Harvard, hanem a California Institute of Technology, a CalTech áll. A legfrissebb 2011-es egyetemi listáról itt olvashatsz. |
eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
