A világ legjobb egyetemeinek rangsora: hogyan kerülhet magyar intézmény a top tízbe?

Bár a felsőoktatási rangsorok élén olyan egyetemek állnak, mint a Harvard és a Cambridge, egy új tanulmány szerint kitartó munkával az újabb intézmények is könnyen bekerülhetnek a világ legjobbjai közé.

  • Eduline
A Világbank tanulmánya: útmutató a sikerhez
World Bank

Útban a tudományos kiválóság felé – ezt a címet viseli a washingtoni székhelyű Világbank legújabb kiadványa. A napokban megjelent tanulmány szerint az újonnan alapított egyetemek mindössze két-három évtized alatt a felsőoktatási rangsorok élére kerülhetnek, amennyiben jeleskednek a tudományokban, megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, és a kormányzattól is kapnak támogatást – számolt be a University World News.

„Megfelelő vezetéssel és szemléletmóddal a most még nem túl ismert egyetemek rövid időn belül kiváló színvonalú kutatóintézetekké nőhetik ki magukat” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Jamil Salmi. A Világbank felsőoktatási szakértője szerint erre az ugrásszerű fejlődésre a most még kevésbé ismert intézmények is képesek, amennyiben minden feltétel adott.

Tehetség, pénz és kiváló vezetés kell a fejlődéshez

A Világbank szakemberei tizenegy egyetemet figyeltek meg Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában, így próbálták összeállítani a biztos receptet. A hongkongi műszaki és természettudományi egyetem, valamint a szingapúri nemzeti egyetem mellett olyan chilei, mexikói és oroszországi intézményeket is vizsgáltak, ahol az oktatás színvonala az elmúlt években, évtizedekben jelentősen javult, így előrébb léptek a különböző felsőoktatási rangsorokban.

A tanulmány szerzői szerint három dolog kell ahhoz, hogy egy egyetem a világ legjobbjai közé kerüljön: tehetséges és eredményes oktatók és diákok, viszonylag nagy költségvetés, valamint kiváló vezetői stratégia. Ha mindhárom feltétel teljesül, az intézmény megindulhat a fejlődés útján – állítják a szakértők.

Egyetlen magyar egyetem sem jutott fel a Times Higher Education legfrissebb felsőoktatási rangsorára. A kétszázas lista élén - nagy meglepetésre - nem a Harvard, hanem a California Institute of Technology, a CalTech áll. A legfrissebb 2011-es egyetemi listáról itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.