Bár a felsőoktatási rangsorok élén olyan egyetemek állnak, mint a Harvard és a Cambridge, egy új tanulmány szerint kitartó munkával az újabb intézmények is könnyen bekerülhetnek a világ legjobbjai közé.
Útban a tudományos kiválóság felé – ezt a címet viseli a washingtoni székhelyű Világbank legújabb kiadványa. A napokban megjelent tanulmány szerint az újonnan alapított egyetemek mindössze két-három évtized alatt a felsőoktatási rangsorok élére kerülhetnek, amennyiben jeleskednek a tudományokban, megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, és a kormányzattól is kapnak támogatást – számolt be a University World News.
„Megfelelő vezetéssel és szemléletmóddal a most még nem túl ismert egyetemek rövid időn belül kiváló színvonalú kutatóintézetekké nőhetik ki magukat” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Jamil Salmi. A Világbank felsőoktatási szakértője szerint erre az ugrásszerű fejlődésre a most még kevésbé ismert intézmények is képesek, amennyiben minden feltétel adott.
Tehetség, pénz és kiváló vezetés kell a fejlődéshez
A Világbank szakemberei tizenegy egyetemet figyeltek meg Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában, így próbálták összeállítani a biztos receptet. A hongkongi műszaki és természettudományi egyetem, valamint a szingapúri nemzeti egyetem mellett olyan chilei, mexikói és oroszországi intézményeket is vizsgáltak, ahol az oktatás színvonala az elmúlt években, évtizedekben jelentősen javult, így előrébb léptek a különböző felsőoktatási rangsorokban.
A tanulmány szerzői szerint három dolog kell ahhoz, hogy egy egyetem a világ legjobbjai közé kerüljön: tehetséges és eredményes oktatók és diákok, viszonylag nagy költségvetés, valamint kiváló vezetői stratégia. Ha mindhárom feltétel teljesül, az intézmény megindulhat a fejlődés útján – állítják a szakértők.
| Egyetlen magyar egyetem sem jutott fel a Times Higher Education legfrissebb felsőoktatási rangsorára. A kétszázas lista élén - nagy meglepetésre - nem a Harvard, hanem a California Institute of Technology, a CalTech áll. A legfrissebb 2011-es egyetemi listáról itt olvashatsz. |
eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
