Kemény leckét adott a minisztériumoknak egy kínai egyetemista

Három minisztériumot beperelt egy pekingi diák, mert azok nem szolgáltak információval - mindez a kínai vezetés nagyobb kormányzati átláthatóságot szorgalmazó "kampányának" időszakában.

  • Eduline

Visszavonja a három kínai minisztériummal szemben szeptember elején benyújtott keresetét Li Jen (Li Yan), a pekingi Cinghua (Tsinghua) Egyetem jogi karának 24 éves hallgatója. A mesterszakon másodéves Li a miniszterhelyettesek feladatairól készült beadandó dolgozatot írni, s még májusban közvetlenül a minisztériumokhoz fordult információért. A felkeresett tizennégy intézményből három megtagadta a válaszadást, Li ezért szeptemberben a főváros középfokú népi bíróságához fordult, s beperelte azokat.

Az oktatási minisztérium azzal érvelt, hogy a válasz belső információnak számít, ezért nem hozható nyilvánosságra, a helyettes miniszterek feladatköre pedig "kiadott beszédeik tanulmányozásából is kiderül". A föld és természeti erőforrások minisztériuma azt állította, hogy a hatáskörök leírását közzétette honlapján, ott azonban az nem szerepelt.

A legkevésbé a tudományos és műszaki minisztérium volt egyenes: az elektronikus információs rendszer háromszor dobta vissza Li elküldött kérdését érvénytelen regisztrációra hivatkozva, majd a sikeres regisztráció után negyedszerre is megtagadta a válaszadást, mondván, hogy a miniszterhelyettesek kötelezettségei "munkájuk előrehaladtával és pozíciójuk változásával folyamatosan kiigazításra szorulnak". 

A középfokú népi bíróság ugyan szeptember végén elutasította Li keresetét, de jelezte a beadványt a minisztériumoknak, és válaszadásra sürgette azokat. Nem sokkal ezután a tudományos és műszaki minisztérium e-mailben válaszolt a diák kérdéseire, a másik két intézmény pedig honlapján tette közzé az információt. 

Az eset azért is érdekes, mert a központi kormány az elmúlt hónapokban éppen a nagyobb átláthatóság szükségességét hangsúlyozta. A Legfelsőbb Bíróság augusztusban tette közzé értelmezését, amely szerint az állampolgárok perelhetik a kormányt, ha az megtagadja az információszolgáltatást. Ezt követően a nyitott kormány szükségességéről közölt sorozatot a kormány szócsövének tartott Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) napilap is, amely az átláthatóságot az egyik kulcselemnek nevezte a politikai rendszer reformjában.  A problémára korábban a Pekingi Egyetem által készített, a minisztériumok és kormányzati testületek átláthatóságáról szóló tanulmány is rámutatott. Az ősszel közzétett jelentés szerint a vizsgált 43 intézmény közül mindössze nyolc ért el a százas skálán legalább 60 pontot, átlagosan 51 pontot teljesítettek.

A legrosszabbul a súlyos adósságokkal küszködő vasútügyi minisztérium, a kormány jogalkotási hivatala és az ellenőrzési minisztérium vizsgázott. A testületek konzervatív hozzáállásuk miatt nem szívesen hoznak nyilvánosságra adatokat, és az információközlést nem tekintik kötelességüknek - magyarázta a hozzáállást Vang Csing-po (Wang Jingbo), a jelentés egyik szerzője.

MTI 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.