Kemény leckét adott a minisztériumoknak egy kínai egyetemista

Három minisztériumot beperelt egy pekingi diák, mert azok nem szolgáltak információval - mindez a kínai vezetés nagyobb kormányzati átláthatóságot szorgalmazó "kampányának" időszakában.

  • Eduline

Visszavonja a három kínai minisztériummal szemben szeptember elején benyújtott keresetét Li Jen (Li Yan), a pekingi Cinghua (Tsinghua) Egyetem jogi karának 24 éves hallgatója. A mesterszakon másodéves Li a miniszterhelyettesek feladatairól készült beadandó dolgozatot írni, s még májusban közvetlenül a minisztériumokhoz fordult információért. A felkeresett tizennégy intézményből három megtagadta a válaszadást, Li ezért szeptemberben a főváros középfokú népi bíróságához fordult, s beperelte azokat.

 

Az oktatási minisztérium azzal érvelt, hogy a válasz belső információnak számít, ezért nem hozható nyilvánosságra, a helyettes miniszterek feladatköre pedig "kiadott beszédeik tanulmányozásából is kiderül". A föld és természeti erőforrások minisztériuma azt állította, hogy a hatáskörök leírását közzétette honlapján, ott azonban az nem szerepelt.

 

A legkevésbé a tudományos és műszaki minisztérium volt egyenes: az elektronikus információs rendszer háromszor dobta vissza Li elküldött kérdését érvénytelen regisztrációra hivatkozva, majd a sikeres regisztráció után negyedszerre is megtagadta a válaszadást, mondván, hogy a miniszterhelyettesek kötelezettségei "munkájuk előrehaladtával és pozíciójuk változásával folyamatosan kiigazításra szorulnak". 

A középfokú népi bíróság ugyan szeptember végén elutasította Li keresetét, de jelezte a beadványt a minisztériumoknak, és válaszadásra sürgette azokat. Nem sokkal ezután a tudományos és műszaki minisztérium e-mailben válaszolt a diák kérdéseire, a másik két intézmény pedig honlapján tette közzé az információt. 

Az eset azért is érdekes, mert a központi kormány az elmúlt hónapokban éppen a nagyobb átláthatóság szükségességét hangsúlyozta. A Legfelsőbb Bíróság augusztusban tette közzé értelmezését, amely szerint az állampolgárok perelhetik a kormányt, ha az megtagadja az információszolgáltatást. Ezt követően a nyitott kormány szükségességéről közölt sorozatot a kormány szócsövének tartott Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) napilap is, amely az átláthatóságot az egyik kulcselemnek nevezte a politikai rendszer reformjában.  A problémára korábban a Pekingi Egyetem által készített, a minisztériumok és kormányzati testületek átláthatóságáról szóló tanulmány is rámutatott. Az ősszel közzétett jelentés szerint a vizsgált 43 intézmény közül mindössze nyolc ért el a százas skálán legalább 60 pontot, átlagosan 51 pontot teljesítettek.

 

A legrosszabbul a súlyos adósságokkal küszködő vasútügyi minisztérium, a kormány jogalkotási hivatala és az ellenőrzési minisztérium vizsgázott. A testületek konzervatív hozzáállásuk miatt nem szívesen hoznak nyilvánosságra adatokat, és az információközlést nem tekintik kötelességüknek - magyarázta a hozzáállást Vang Csing-po (Wang Jingbo), a jelentés egyik szerzője.

MTI 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.