Visszavonja a három kínai minisztériummal szemben szeptember elején benyújtott keresetét Li Jen (Li Yan), a pekingi Cinghua (Tsinghua) Egyetem jogi karának 24 éves hallgatója. A mesterszakon másodéves Li a miniszterhelyettesek feladatairól készült beadandó dolgozatot írni, s még májusban közvetlenül a minisztériumokhoz fordult információért. A felkeresett tizennégy intézményből három megtagadta a válaszadást, Li ezért szeptemberben a főváros középfokú népi bíróságához fordult, s beperelte azokat.
Az oktatási minisztérium azzal érvelt, hogy a válasz belső információnak számít, ezért nem hozható nyilvánosságra, a helyettes miniszterek feladatköre pedig "kiadott beszédeik tanulmányozásából is kiderül". A föld és természeti erőforrások minisztériuma azt állította, hogy a hatáskörök leírását közzétette honlapján, ott azonban az nem szerepelt.
A legkevésbé a tudományos és műszaki minisztérium volt egyenes: az elektronikus információs rendszer háromszor dobta vissza Li elküldött kérdését érvénytelen regisztrációra hivatkozva, majd a sikeres regisztráció után negyedszerre is megtagadta a válaszadást, mondván, hogy a miniszterhelyettesek kötelezettségei "munkájuk előrehaladtával és pozíciójuk változásával folyamatosan kiigazításra szorulnak".
A középfokú népi bíróság ugyan szeptember végén elutasította Li keresetét, de jelezte a beadványt a minisztériumoknak, és válaszadásra sürgette azokat. Nem sokkal ezután a tudományos és műszaki minisztérium e-mailben válaszolt a diák kérdéseire, a másik két intézmény pedig honlapján tette közzé az információt.
Az eset azért is érdekes, mert a központi kormány az elmúlt hónapokban éppen a nagyobb átláthatóság szükségességét hangsúlyozta. A Legfelsőbb Bíróság augusztusban tette közzé értelmezését, amely szerint az állampolgárok perelhetik a kormányt, ha az megtagadja az információszolgáltatást. Ezt követően a nyitott kormány szükségességéről közölt sorozatot a kormány szócsövének tartott Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) napilap is, amely az átláthatóságot az egyik kulcselemnek nevezte a politikai rendszer reformjában. A problémára korábban a Pekingi Egyetem által készített, a minisztériumok és kormányzati testületek átláthatóságáról szóló tanulmány is rámutatott. Az ősszel közzétett jelentés szerint a vizsgált 43 intézmény közül mindössze nyolc ért el a százas skálán legalább 60 pontot, átlagosan 51 pontot teljesítettek.
A legrosszabbul a súlyos adósságokkal küszködő vasútügyi minisztérium, a kormány jogalkotási hivatala és az ellenőrzési minisztérium vizsgázott. A testületek konzervatív hozzáállásuk miatt nem szívesen hoznak nyilvánosságra adatokat, és az információközlést nem tekintik kötelességüknek - magyarázta a hozzáállást Vang Csing-po (Wang Jingbo), a jelentés egyik szerzője.
MTI
