Október 27-én tüntetnek az egyetemisták a felsőoktatási koncepció ellen

Október 27-én tartják országos tiltakozó demonstrációjukat a hallgatók a fővárosban - mondta Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A hallgatók a készülő felsőoktatási törvényben szereplő "bújtatott tandíj és a röghöz kötés" ellen tiltakoznak.

  • Eduline
A hallgatói szervezet vezetőjének tájékoztatása szerint a Szalay utcában, az oktatási államtitkárság épülete előtt lesz a tiltakozás. A demonstrációk több városban már elkezdődtek. A tiltakozóakciók előtt hallgatói fórumokat tartanak, ahol a diákok feltehetik kérdéseiket, és a felvetéseket eljuttatják az önkormányzati és az országgyűlési képviselőkhöz.

Nagy Dávid korábban azt mondta, nem tartják elfogadhatónak a készülő felsőoktatási törvényben szereplő bújtatott tandíjat és a hallgatók röghöz kötését. Hozzátette: hivatalos kommunikáció az oktatási államtitkárral egyáltalán nincs. A felsőoktatásért hirdetett akciójuk politikamentes - szögezte le.

Tandíjellenes tüntetés 2007-ben a Szalay utcában. Újra demonstrálnak
Stiller Ákos

A hallgatói szervezet a közelmúltban Pécsett tartotta küldöttgyűlését. Ezen a HÖOK állásfoglalást fogadott el, amelyben rámutatnak: a koncepció figyelmen kívül hagyja a hallgatók szociális helyzetét, és a felsőoktatás állami finanszírozásának csökkentését az átlagos magyar családoknak kell megfizetniük vagy most, vagy úgy, hogy eladósodnak. A hallgatói ösztöndíjak - amelyeknek magukban kell foglalniuk a szociális és tanulmányi ösztöndíjakat - normatív alapon történő kiosztása az államilag támogatott hallgatók után a szociálisan hátrányos, így a megélhetésért küzdő hallgatók számának drámai emelkedését okozhatja a felsőoktatásban - írták.

A szervezet elnöke korábban azt mondta, hogy az új felsőoktatási törvény koncepciójában az önköltséges képzés és a hallgatói szerződés szerepeltetése nem alternatíva, és ez bújtatott tandíjnak tekinthető.
A koncepcióban az szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében a végzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említenek, és ennek nem teljesülése esetén az állami ösztöndíj formájában felvett és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget köteles visszatéríteni a diák.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna