Sztrájkbizottságot alakított a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói önkormányzata, mert álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény ellehetetlenítené a jelen és a jövő értelmiségét - közölte Áment Balázs általános alelnök.
A felsőoktatási törvény átalakítása kiszolgáltatottá tenné az egyetemeken és főiskolákon dolgozókat és tanulókat - mondta az érdek-képviseleti vezető az SZTE központi épülete előtt többtucatnyi hallgatótársa gyűrűjében tartott sajtótájékoztatóján.
Azzal, hogy bizonyos szakokon a tervek szerint kizárólag költségtérítéses képzések indulnának, lehetetlenné tennék, hogy a hátrányos helyzetű, de tehetséges diákok ezeket válasszák - hangsúlyozta az alelnök. Áment Balázs szavai szerint, bár egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a sajtóban az államilag támogatott képzéseken végzők "röghöz kötésével" kapcsolatban, a hallgatói vezető már az ötlet felvetését is elfogadhatatlannak tartja, mert akadályozná a szabad munkaerő-áramlást. Az alelnök a legsúlyosabb problémának azt tartja, hogy a felsőoktatási törvény koncepciója "az érintettek feje fölött", érdemi párbeszéd nélkül született meg. Az SZTE hallgatói önkormányzata az elmúlt napokban konzultált az érintett szakszervezetekkel, és ezután döntött a sztrájkbizottság megalakításáról - mondta Áment Balázs. Az érdek-képviseleti vezető közölte, a szegedi hallgatók részt vesznek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának Budapestre meghirdetett demonstrációján. Áment Balázs emlékeztetett rá, az elmúlt évek hallgatói megmozdulásai Szegedről indultak, ők is terveznek hasonló akciót.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
