Sztrájkbizottságot alakított a szegedi egyetem hallgatói önkormányzata

Sztrájkbizottságot alakított a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói önkormányzata, mert álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény ellehetetlenítené a jelen és a jövő értelmiségét - közölte Áment Balázs általános alelnök.

  • Eduline

A felsőoktatási törvény átalakítása kiszolgáltatottá tenné az egyetemeken és főiskolákon dolgozókat és tanulókat - mondta az érdek-képviseleti vezető az SZTE központi épülete előtt többtucatnyi hallgatótársa gyűrűjében tartott sajtótájékoztatóján.

 

Azzal, hogy bizonyos szakokon a tervek szerint kizárólag költségtérítéses képzések indulnának, lehetetlenné tennék, hogy a hátrányos helyzetű, de tehetséges diákok ezeket válasszák - hangsúlyozta az alelnök.

 

Áment Balázs szavai szerint, bár egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a sajtóban az államilag támogatott képzéseken végzők "röghöz kötésével" kapcsolatban, a hallgatói vezető már az ötlet felvetését is elfogadhatatlannak tartja, mert akadályozná a szabad munkaerő-áramlást. Az alelnök a legsúlyosabb problémának azt tartja, hogy a felsőoktatási törvény koncepciója "az érintettek feje fölött", érdemi párbeszéd nélkül született meg.

 

Az SZTE hallgatói önkormányzata az elmúlt napokban konzultált az érintett szakszervezetekkel, és ezután döntött a sztrájkbizottság megalakításáról - mondta Áment Balázs. Az érdek-képviseleti vezető közölte, a szegedi hallgatók részt vesznek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának Budapestre meghirdetett demonstrációján. Áment Balázs emlékeztetett rá, az elmúlt évek hallgatói megmozdulásai Szegedről indultak, ők is terveznek hasonló akciót.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.