Így működik majd az új állami óriásegyetem - szigorú lesz a felvételi

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a 2012. január 1-jén létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozásáról, szervezetéről, működéséről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslatot.

  • Eduline
A képviselők 245 igen és 100 nem szavazat mellett fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványát, amely szerint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar általános jogutódjaként létrejövő közszolgálati egyetem fenntartói jogait - a fenntartói testület útján - a közigazgatás-fejlesztésért, a honvédelemért és a rendészetért felelős tárcavezetők közösen gyakorolják.
A testület egyebek mellett törvényességi ellenőrzést gyakorol az egyetem felett, kiírja a rektori pályázatot, és dönt az egyetem államilag támogatott és költségtérítéses képzésre felvehető hallgatói létszámának szakonkénti megosztásáról. Azt kormányhatározat rögzíti majd, hogy az adott évben mekkora a felvehető létszámkeret a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatásban az államilag támogatott és költségtérítéses képzésre.

Az NKE-n csak büntetlen előéletűekkel köthető majd hallgatói jogviszony. A honvédtiszti és a rendészeti képzés nappali alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de 25 évesnél - a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél - nem idősebb, cselekvőképes, magyar állampolgár vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt követelményeknek megfelel.

A honvédtiszti alapképzésnél további feltétel, hogy a hallgató vállalja a honvéd tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását a honvédtiszti alapképzés idejére. A honvédtiszti alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatói jogviszonya különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején szünetelhet.

A javaslat szerint a hallgató köteles a beiratkozás előtt fogadalmat tenni, tanulmányi feladatainak ellátása során pedig tartózkodnia kell a politikai tevékenységtől, így az egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem nyilváníthat, más politikai véleményét nem befolyásolhatja. Rögzíti a jogszabály azt is, hogy a közalkalmazott oktató, tudományos kutató és tanár a munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.
Az egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá a hallgató a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak az adott kar szerint illetékes miniszter engedélyével kezdeményezheti. Az egyetemen gazdasági tanács nem működik majd. Az intézményben a főiskolai oktatói munkaköröket 2016. szeptember 1-jéig egyetemi oktatói munkakörökre kell átalakítani. A jogelőd intézményeknél alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonya, ahogyan a hallgatók jogviszonya is, folyamatos lesz.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.