Már ebben a félévben bajba kerülhetnek az egyetemek és főiskolák

Levélben fordult Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz a Magyar Rektori Konferencia; a szervezet aggályosnak tartja az előírt, szigorú maradványtartási elvárást, és arra hívja fel a figyelmet, hogy már rövid távon is jelentős gondot okoznak az állami felsőoktatási intézményeknek az idei költségvetés egyensúlyát megteremtő kormányhatározatban rögzített szerződéskötési és beszerzési tilalmak. A dokumentumot eljuttatták Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez is.

  • Eduline

A Magyar Rektori Konferencia honlapján közzétett levél szerint a kormányhatározat általános, az egyetemekre és a főiskolákra is vonatkoztatott alkalmazása alapvetően érintheti és hátrányosan befolyásolhatja az oktatás megszervezését, a szakszerű, színvonalas, belső és külső szabályoknak megfelelő képzést, a különböző szervezetekkel különböző jogi alapokon már megkötött szerződéses kötelezettségek teljesíthetőségét.

 

Mint írták, a kormányhatározat hatályba lépése előtt hirdették meg a különböző kurzusokat és állították össze azok tanrendjét, ezzel az intézmények előzetesen kötelezettséget vállaltak az adott oktatási program megvalósítására. A kurzusokat részben - a felsőoktatási törvény szerint, erőforrás-optimalizálási szempontok figyelembe vételével - megbízási szerződések keretében, külső óraadók alkalmazásával kívánták megvalósítani. Ezen közfeladatok ellátása az egyetemek, főiskolák törvényi kötelezettsége.
Fazekas István

A rendelkezés alapján a már folyó tanulmányi félév teljesítése is lehetetlenné válik, hiszen az egyetemek, főiskolák nem köthetnek szerződést a jelentős számban szerződés alapján foglalkoztatott óraadó oktatókkal. Ellehetetlenül az oktatás más lényeges szereplőinek (például külső konzulensek, külső vizsgaszemélyzet) bevonása úgy, hogy a félév kezdetekor nem volt ismert, hogy később ez már tiltott lenne.

 

Kitértek arra is, hogy a felsőoktatási intézményi pályázatok nemcsak európai uniós forrást tartalmazó előirányzati finanszírozásból vannak. Ezek határidőket tartalmazó szerződéseinek teljesítését alapvetően lehetetlenítené el a szerződéskötési és beszerzési tilalom, amelyre ugyancsak nem lehetett felkészülni a megkötésükkor. Azoknál a felsőoktatási intézményeknél, ahol gyakorlatigényes képzések folynak (elsősorban műszaki képzési területeken), az informatikai beszerzések tiltása a mindennapi üzemszerű működés ellehetetlenülését okozza.

 

A gyakorlatigényes oktatási tevékenység az orvos-, műszaki, gazdaságtudományi képzési területeken szinte kizárólag informatikai eszközökkel, illetve azok által vezérelt berendezéseken, műszereken folyik. A gyakorlatorientált képzés nemcsak hallgatói, hanem munkaerő-piaci elvárás is, ezek nélkül a felsőoktatás nem értelmezhető - fejtették ki.

 

Szóltak arról is, hogy aggályosnak tartják az előírt, szigorú maradványtartási elvárást. Felidézték, hogy a kormányhatározat alapján a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az intézmények számára a 2010 végén teljesített maradvány összegével megegyező összegű maradványtartási kötelezettséget írt elő.

 

Bódis József, az MRK elnöke kitért arra is, hogy szükségesnek tartja a probléma személyes megbeszélését is, ezért rektortársai nevében kéri az államtitkárt, hogy az MRK delegációjának mihamarabb adjon egyeztetési lehetőséget.

MTI 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.