A világ legsikeresebb "bukott diákjai" - Jobs, Zuckerberg és Gates

Steve Jobs soha nem szerzett diplomát, az Apple-t mégis a világ legértékesebb márkájává tette, megelőzve a Microsoftot, az IBM-et és az Intelt. Jobs - Zuckerberg, Bill Gates, Dustin Moskovitz és Michael Dell mellett - a 20. és 21. század legsikeresebb "kiugrott diákjai" közé tartozik.

  • Eduline

Steve Jobs a cupertinói Homestead High School diákjaként érettségizett, nyári munkát a Hewlett-Packardnál szerzett, ahol Steve Wozniakkal – az Apple későbbi társalapítójával – dolgozott együtt. Jobs a középiskola után a portlandi Reed College-ban tanult tovább, de egy szemeszter után otthagyta a főiskolát. „Egyálalán nem volt leányálom. Mivel nem volt kollégiumi szobám, a barátaim szobáiban aludtam a földön. Ötcentes kólásüvegeket váltottam vissza, és a betétdíjból vettem ennivalót. Minden vasárnap este hét mérföldet gyalogoltam a városon át, hogy heti egyszer rendes ételt egyek a Hare Krisna templomban. Imádtam” – mesélt a főiskolai hónapokról a Stanford Egyetem 2005-ös diplomaosztó ünnepségén.

Steve Jobs
AP

Nem Steve Jobs az egyetlen informatikai zseni, aki annak idején otthagyta az egyetemet. Bill Gates egy év után iratkozott ki a Harvard jogi karáról, hogy évfolyamtársával, Paul Allennel, akivel később megalapították a Microsoftot, az elsők között fejlesszenek szoftvereket az első kisméretű és olcsó személyi számítógéphez, az Altair 8800-hoz. „Féltünk, hogy ha várunk, valaki megelőz minket. Nehéz döntés volt, és tudom, hogy a szüleimnek voltak kétségeik. Bár soha nem bátorítanék senkit, hogy hagyja ott az egyetemet, úgy tűnik, hogy számomra ez volt a jó döntés” – írja honlapján, a thegatesnotes.com-on.

"Ha a Facebook bedől, visszamegyek a Harvardra"

Mark Zuckerberg Facebook-alapító is a Harvardra járt, de diplomát nem szerzett. A Forbes magazinnak adott interjúban bevallotta, hogy Bill Gates inspirálta abban, hogy félbeszakítsa informatika és pszichológia tanulmányait. 2004-ben, két évvel a beiratkozás után úgy határozott, hogy halaszt az egyetemen, és azóta minden szemeszter elején ugyanerre a döntésre jut. „Ha a Facebook egyszer bedől, lehet, hogy visszamegyek a Harvardra” – ismételte többször Bill Gates szavait, aki egy informatika órán ugyanezt mondta Zuckerberg osztályának a Microsofttal kapcsolatban. Egyetemisták, akik a kollégiumi szobában alapították meg milliárdokat érő cégüket - összefoglalónkat itt olvashatod el.
Mark Zuckerberg
AP

Dustin Moskovitz is tagja a Facebook alapító csapatának, 6 százalékos részesedésének köszönhetően a világ legfiatalabb multimilliárdosa. Két év után hagyta ott a Harvard gazdaságtudományi szakát, hogy minden idejét a közösségi portálnak szentelje.

Michael Dell, a DELL Computer alapítója is kacskaringós utat járt be, mielőtt rájött, hogy igazából az informatika érdekli. Dell a University of Texas orvosi karán tanult, de szabadidejében számítógépeket szerelt kollégiumi szobájában, és mivel vállalkozásával az akkor 19 éves medikus egy év alatt hatmillió dollárt keresett, úgy döntött, otthagyja az iskolát, és minden erejével a cégre koncentrál.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.