Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
„Remélem, hogy a törvény nem lesz végül ilyen rigorózus” – így reagált a Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a felsőoktatási koncepcióban szereplő szigorú előírásokra, amelyek alapján csak az a felsőoktatási intézmény kapná meg a tudományegyetem címet, amely legalább nyolc kart működtet. A Semmelweis Egyetem – amelynek a tárcavezető korábban rektora volt – ez alapján elveszíti kutatóegyetemi minősítését.
„Mindenképpen árnyalnám ezt a számot a képzés jellege szerint. Változtatást akarok, hiszen például a művészeti intézményeknek sem lesz sosem nyolc karuk” – mondta a hvg.hu-nak Réthelyi Miklós, aki szerint a hallgatói szerződések rendszere miatt fennáll annak a lehetősége, hogy a végzős középiskolások a magyar egyetemek helyett inkább külföldi intézményt válasszanak. „A magyar felsőoktatásnak olyan színvonalúnak kell lennie, hogy az itthoni diplomák értékesek legyenek külföldön. Erre minden lehetőség megvan. Ezt bizonyítja az is, hogy külföldi hallgatók jönnek ide szép számmal” – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a lemorzsolódás miatt az utóvizsgák számát mindenképpen szabályozni kell, mert „vannak szakok – az orvosi tipikusan ilyen -, ahol nem lehet négyszer-ötször utóvizsgázni. véget kell vetni az akár évtizedekig elnyúló egyetemista életformának, nem lehet valaki örök bölcsész” – mondta. Hozzátette: arra figyelni fognak, hogy az utóvizsga már egy másik tanár, a második uv pedig egy bizottság előtt történjen.
A diplomásadó nem szerepel a jelenlegi adótervekben, „nálunk legfeljebb azoknál merülhet föl, akik a diplomájuknak köszönhetően kiemelkedően magas életminőséget tudnak biztosítani maguknak”. Réthelyi Miklós olyan rendszert nem tart elfogadhatónak, hogy egy diplomás a fizetése valahány százalékát köteles befizetni, „ha ebből valaha rendszer lenne, annak nagyon közel kellene állnia az önkéntességhez”. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.eduline
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.