„Remélem, hogy a törvény nem lesz végül ilyen rigorózus” – így reagált a Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter a felsőoktatási koncepcióban szereplő szigorú előírásokra, amelyek alapján csak az a felsőoktatási intézmény kapná meg a tudományegyetem címet, amely legalább nyolc kart működtet. A Semmelweis Egyetem – amelynek a tárcavezető korábban rektora volt – ez alapján elveszíti kutatóegyetemi minősítését.
„Mindenképpen árnyalnám ezt a számot a képzés jellege szerint. Változtatást akarok, hiszen például a művészeti intézményeknek sem lesz sosem nyolc karuk” – mondta a hvg.hu-nak Réthelyi Miklós, aki szerint a hallgatói szerződések rendszere miatt fennáll annak a lehetősége, hogy a végzős középiskolások a magyar egyetemek helyett inkább külföldi intézményt válasszanak. „A magyar felsőoktatásnak olyan színvonalúnak kell lennie, hogy az itthoni diplomák értékesek legyenek külföldön. Erre minden lehetőség megvan. Ezt bizonyítja az is, hogy külföldi hallgatók jönnek ide szép számmal” – tette hozzá.
A tárcavezető szerint a lemorzsolódás miatt az utóvizsgák számát mindenképpen szabályozni kell, mert „vannak szakok – az orvosi tipikusan ilyen -, ahol nem lehet négyszer-ötször utóvizsgázni. véget kell vetni az akár évtizedekig elnyúló egyetemista életformának, nem lehet valaki örök bölcsész” – mondta. Hozzátette: arra figyelni fognak, hogy az utóvizsga már egy másik tanár, a második uv pedig egy bizottság előtt történjen.
A diplomásadó nem szerepel a jelenlegi adótervekben, „nálunk legfeljebb azoknál merülhet föl, akik a diplomájuknak köszönhetően kiemelkedően magas életminőséget tudnak biztosítani maguknak”. Réthelyi Miklós olyan rendszert nem tart elfogadhatónak, hogy egy diplomás a fizetése valahány százalékát köteles befizetni, „ha ebből valaha rendszer lenne, annak nagyon közel kellene állnia az önkéntességhez”. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.eduline
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
