Az önköltséges képzésre felvételt nyerő hallgatókkal a képzés részleges állami finanszírozását biztosító állami ösztöndíjszerződést lehetne kötni - többek között ezt tartalmazza a felsőoktatási törvény MTI birtokába került legutolsó változata.
A javaslat rögzíti, hogy az államilag támogatott képzésre felvételt nyerő jelentkezővel - beiratkozása előtt - állami ösztöndíjszerződést kell kötni, az önköltséges képzésre felvételt nyerő jelentkezővel pedig a képzés részleges állami finanszírozását biztosító állami ösztöndíjszerződés köthető.
Az ösztöndíjszerződést az oktatási hivatal kötné meg a jelentkezővel, és annak alapján a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény az államilag támogatott hallgatóra tekintettel költségvetési támogatásra jogosult, illetve az önköltséges hallgató képzési költségét részben az állam fizeti meg. Az indítvány szerint a kormány állapítja meg az állami ösztöndíjszerződés kötelező tartalmi elemeit - különösen az oklevél, bizonyítvány megszerzése után a hallgatóval szemben támasztott munkavállalási elvárásokat -, a szerződés nem teljesülése esetén követendő eljárást, a hallgató által igénybe vett szakos képzés éves költségét.
A javaslat kitér arra is, hogy egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő - feltéve, hogy a hallgató a képzésre előírt kreditmennyiség legalább nyolcvannégy százalékát a tanulmányok képzési és kimeneti követelményében meghatározott képzési ideje alatt már teljesítette - legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje.
Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon más intézményben igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja. Egy hallgató - felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A hallgató államilag támogatott vagy önköltséges képzési formára történő besorolásáról szóló döntés egy tanévre szólna. A felsőoktatási intézmény - feltéve, hogy van szabad költségtérítéses kapacitása - tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem érte el legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve tanulmányi átlagot. A felsőoktatási intézmény az átsorolástól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltekinthet. A javaslat azt is tartalmazza, hogy a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A jelentkező diákok egy felvételi eljárásban legfeljebb három jelentkezést nyújthatnak be, úgy, hogy ha ugyanazon szakra államilag támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkeznek, az egynek minősül. A doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető lenne, a munkadíjának havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része. Az indítvány rögzíti, hogy a nemzeti felsőoktatási rendszerbe történő felvételt államilag elismert felsőoktatási intézmény kérheti, amely hallgatóinak többsége államilag támogatott képzésben vesz részt, képzéseinek többsége illeszkedik Magyarország nemzetstratégiai célkitűzéseihez, működése megfelel a rendszerre megállapított szabályozásnak. A kérelmet az oktatásért felelős miniszter bírálja el. A tagságot a miniszter határozott időre, ötéves időszakra adja meg.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
