Az öt budapesti művészeti felsőoktatási intézmény hallgatói képviselői kitartanak egyetemük, főiskolájuk önállósága mellett - közölte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerdán, utalva arra, hogy a felsőoktatási törvény jelenlegi változata ezt csak 2015-ig tartaná fenn. A hallgatói képviselők művészeti egyetem és főiskola kategóriát is nevesítenének az új jogszabályban.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói szervezetei szerint 2015 után az integráció, a megszűnés vagy a magánkézbe kerülés várna az intézményekre. A művészeti intézmények jövőjéről bővebben itt olvashatsz.
Mint kifejtették: a kormány koncepciója átmeneti időszakra főiskolai, egyetemi és tudományegyetemi kategóriákat sorol fel. Ezek alól kivétel az öt művészeti egyetem, illetve főiskola, mert más felépítésben működnek, és nem lennének képesek teljesíteni a követelményeket. Mivel a kormány a koncepcióban azt javasolja, hogy ezt a rendszert négy év múlva, tehát 2015-ben vizsgálják felül, ezt úgy értelmezik, hogy ettől kezdve már rájuk is érvényes lesz a főiskolai és tudományegyetemi kategóriák egyike.
Az állásfoglalásban a tudományegyetemi feltételek teljesítését értelmezhetetlennek nevezik, míg a főiskolává történő visszaminősülés szerintük éppen az európai trendekkel menne szembe, hiszen az EU országaiban is most történik az intézményi rangsorokban történő előrelépés.
Ennek fényében - mint írták - a hallgatói képviselők konstruktív javaslattal álltak a kormány elé, a "művészeti egyetem" és "művészeti főiskola" kategóriák bevezetését javasolják. Ha ez nem kivitelezhető, még mindig inkább az egymással történő összeolvadást választanák, mint egy nagyobb egyetembe, karként történő integrálódást. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ezen megoldásokkal egy nemzetközileg is nagyhírű nemzeti kulturális egyetem jöhetne létre, amely sok művészeti ágat tudna lefedni. Mellékelt javaslatuk szerint a finanszírozásnál felmerülő "tudományos célú normatívát" ebben az esetben "művészeti célú normatívának" hívhatnák.
MTI
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
