Az öt budapesti művészeti felsőoktatási intézmény hallgatói képviselői kitartanak egyetemük, főiskolájuk önállósága mellett - közölte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerdán, utalva arra, hogy a felsőoktatási törvény jelenlegi változata ezt csak 2015-ig tartaná fenn. A hallgatói képviselők művészeti egyetem és főiskola kategóriát is nevesítenének az új jogszabályban.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói szervezetei szerint 2015 után az integráció, a megszűnés vagy a magánkézbe kerülés várna az intézményekre. A művészeti intézmények jövőjéről bővebben itt olvashatsz.
Mint kifejtették: a kormány koncepciója átmeneti időszakra főiskolai, egyetemi és tudományegyetemi kategóriákat sorol fel. Ezek alól kivétel az öt művészeti egyetem, illetve főiskola, mert más felépítésben működnek, és nem lennének képesek teljesíteni a követelményeket. Mivel a kormány a koncepcióban azt javasolja, hogy ezt a rendszert négy év múlva, tehát 2015-ben vizsgálják felül, ezt úgy értelmezik, hogy ettől kezdve már rájuk is érvényes lesz a főiskolai és tudományegyetemi kategóriák egyike.
Az állásfoglalásban a tudományegyetemi feltételek teljesítését értelmezhetetlennek nevezik, míg a főiskolává történő visszaminősülés szerintük éppen az európai trendekkel menne szembe, hiszen az EU országaiban is most történik az intézményi rangsorokban történő előrelépés.
Ennek fényében - mint írták - a hallgatói képviselők konstruktív javaslattal álltak a kormány elé, a "művészeti egyetem" és "művészeti főiskola" kategóriák bevezetését javasolják. Ha ez nem kivitelezhető, még mindig inkább az egymással történő összeolvadást választanák, mint egy nagyobb egyetembe, karként történő integrálódást. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ezen megoldásokkal egy nemzetközileg is nagyhírű nemzeti kulturális egyetem jöhetne létre, amely sok művészeti ágat tudna lefedni. Mellékelt javaslatuk szerint a finanszírozásnál felmerülő "tudományos célú normatívát" ebben az esetben "művészeti célú normatívának" hívhatnák.MTIA felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
