Az öt budapesti művészeti felsőoktatási intézmény hallgatói képviselői kitartanak egyetemük, főiskolájuk önállósága mellett - közölte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerdán, utalva arra, hogy a felsőoktatási törvény jelenlegi változata ezt csak 2015-ig tartaná fenn. A hallgatói képviselők művészeti egyetem és főiskola kategóriát is nevesítenének az új jogszabályban.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói szervezetei szerint 2015 után az integráció, a megszűnés vagy a magánkézbe kerülés várna az intézményekre. A művészeti intézmények jövőjéről bővebben itt olvashatsz.
Mint kifejtették: a kormány koncepciója átmeneti időszakra főiskolai, egyetemi és tudományegyetemi kategóriákat sorol fel. Ezek alól kivétel az öt művészeti egyetem, illetve főiskola, mert más felépítésben működnek, és nem lennének képesek teljesíteni a követelményeket. Mivel a kormány a koncepcióban azt javasolja, hogy ezt a rendszert négy év múlva, tehát 2015-ben vizsgálják felül, ezt úgy értelmezik, hogy ettől kezdve már rájuk is érvényes lesz a főiskolai és tudományegyetemi kategóriák egyike.
Az állásfoglalásban a tudományegyetemi feltételek teljesítését értelmezhetetlennek nevezik, míg a főiskolává történő visszaminősülés szerintük éppen az európai trendekkel menne szembe, hiszen az EU országaiban is most történik az intézményi rangsorokban történő előrelépés.
Ennek fényében - mint írták - a hallgatói képviselők konstruktív javaslattal álltak a kormány elé, a "művészeti egyetem" és "művészeti főiskola" kategóriák bevezetését javasolják. Ha ez nem kivitelezhető, még mindig inkább az egymással történő összeolvadást választanák, mint egy nagyobb egyetembe, karként történő integrálódást. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ezen megoldásokkal egy nemzetközileg is nagyhírű nemzeti kulturális egyetem jöhetne létre, amely sok művészeti ágat tudna lefedni. Mellékelt javaslatuk szerint a finanszírozásnál felmerülő "tudományos célú normatívát" ebben az esetben "művészeti célú normatívának" hívhatnák.MTIMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
