Az öt budapesti művészeti felsőoktatási intézmény hallgatói képviselői kitartanak egyetemük, főiskolájuk önállósága mellett - közölte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerdán, utalva arra, hogy a felsőoktatási törvény jelenlegi változata ezt csak 2015-ig tartaná fenn. A hallgatói képviselők művészeti egyetem és főiskola kategóriát is nevesítenének az új jogszabályban.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói szervezetei szerint 2015 után az integráció, a megszűnés vagy a magánkézbe kerülés várna az intézményekre. A művészeti intézmények jövőjéről bővebben itt olvashatsz.
Mint kifejtették: a kormány koncepciója átmeneti időszakra főiskolai, egyetemi és tudományegyetemi kategóriákat sorol fel. Ezek alól kivétel az öt művészeti egyetem, illetve főiskola, mert más felépítésben működnek, és nem lennének képesek teljesíteni a követelményeket. Mivel a kormány a koncepcióban azt javasolja, hogy ezt a rendszert négy év múlva, tehát 2015-ben vizsgálják felül, ezt úgy értelmezik, hogy ettől kezdve már rájuk is érvényes lesz a főiskolai és tudományegyetemi kategóriák egyike.
Az állásfoglalásban a tudományegyetemi feltételek teljesítését értelmezhetetlennek nevezik, míg a főiskolává történő visszaminősülés szerintük éppen az európai trendekkel menne szembe, hiszen az EU országaiban is most történik az intézményi rangsorokban történő előrelépés.
Ennek fényében - mint írták - a hallgatói képviselők konstruktív javaslattal álltak a kormány elé, a "művészeti egyetem" és "művészeti főiskola" kategóriák bevezetését javasolják. Ha ez nem kivitelezhető, még mindig inkább az egymással történő összeolvadást választanák, mint egy nagyobb egyetembe, karként történő integrálódást. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ezen megoldásokkal egy nemzetközileg is nagyhírű nemzeti kulturális egyetem jöhetne létre, amely sok művészeti ágat tudna lefedni. Mellékelt javaslatuk szerint a finanszírozásnál felmerülő "tudományos célú normatívát" ebben az esetben "művészeti célú normatívának" hívhatnák.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
