Olyan történt idén, ami még a "kommunista időkben" sem, a kormány kimondta, hogy nincs szükség több magasan képzett emberre az országban - mondta az ELTE rekorhelyettese a Mathias Corvinus Collegium hétfő esti felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésén. Az egyetemi vezetők és az üzletemberek szerint nagy bajban van a magyar felsőoktatás, de a kormány által elfogadott koncepció nem ad választ minden fontos kérdésre.
„Egy egyetem megreformálása nehezebb, mint egy temető átköltöztetése. Nagy és nehéz köveket kell átcipelni egyik helyről a másikra, és belülről elég kevés segítségre lehet számítani” – így kommentálta a kormány felsőoktatási terveit Lantos Csaba közgazdász-szociológus a Mathias Corvinus Collegium hétfői kerekasztal-beszélgetésén, amelyen több egyetemi oktató és üzletember vett részt. A meghívottak között volt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is, ő azonban végül nem érkezett meg a vitára.
Felsőoktatási törvény – fából vaskarika?
„Trianon óta működött egy nemzeti konszenzus, amit egyébként a konzervatív jobboldal alakított ki. Ez arról szólt, hogy a tudásba való befektetés révén juthat az ország előre. Ezt a konszenzust még a kommunista időkben sem rúgták fel. Azt kimondani, hogy nem cél egyre több magasan képzett embert pályára állítani, na ez idén történt meg először” – mondta Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, aki szerint egyértelmű, hogy emögött „befolyásos üzleti körök” állnak.
„Ha kimondjuk azt, hogy Magyarországon sok-sok kétkezi munkásra van szükség, mert ezek a zűrös bölcsészek és a magasan képzett tudósok csak felesleges terhet jelentenek, ez olyan utat nyit meg, ami leépíti a felsőoktatást, az elitképzést, társadalmi mobilitásról pedig végképp nem lehet majd beszélni, mert az megszűnik” – tette hozzá. Fábri szerint a kormány felsőoktatási terveiből az olvasható ki, hogy a felsőoktatás teljesítményét és a hallgatókat is „mélységesen lenézik”, pedig a tévhitekkel ellentétben ugyanannyi tehetséges hallgató tanul az egyetemeken és főiskolákon, mint korábban, csak a tömegből nehezebben tudnak kiemelkedni.
Fábri szerint az elmúlt másfél évben az oktatási államtitkárságnak bőven lett volna alkalma a rektorokkal és a hallgatókkal egyeztetni, mégsem tették meg. „Mindig azt ígérték, hogy két hónap múlva készen lesz a koncepció. És ez kéthavonta elhangzott” – mondta. Az ELTE rektorhelyettese úgy véli, az egyeztetések hiányát jelzi az is, hogy a rektori konferencia keddi ülésén egy olyan tervezetet tárgyal meg, amelyet már rég elfogadott a kormány. „Az igazán fontos kérdések kimaradtak a tervezetből, a finanszírozásról például nincs benne szó, vagyis kormányrendeletben akarják átnyomni. Ezt úgy hívják, hogy kézi vezérlés, lehet majd kilincselni” – tette hozzá.
Mit felejtett ki a felsőoktatási koncepcióból a kormány?
Lantos Csaba szerint érthetetlen, miért maradt ki a koncepcióból az új ösztöndíjrendszer kialakítása és az elitképzés témaköre, pedig ez utóbbi „még a szocializmusban is működött”. Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöke – aki korábban Orbán Viktor tanácsadójaként is dolgozott – szerint a tandíjvita csupán álprobléma, bár a hallgatóknak tudniuk kell, pontosan mennyibe kerül a képzésük. „Most is fizetnek az emberek az oktatásért, viszont nem tudjuk, hogy pontosan mennyit ér a diploma. Dobáljuk a pénzt a rendszerbe, miközben fogalmunk sincs, mennyit kapunk vissza” – mondta. Hozzátette: a tervezetből az sem derül ki, hogyan akarják érdekeltté tenni a vállalatokat abban, hogy finanszírozzák a magyar hallgatók tanulmányait.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
