MSZP: a rossz gazdaságpolitika áldozatává válik az oktatás

Ma Magyarországon nagyon rossz adó- és gazdaságpolitika van, amelynek áldozatává válik - egyebek mellett - a köz- és a felsőoktatás rendszere is - mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja.

  • Eduline

Az ellenzéki politikus hozzátette: a kormány azért akarja elzárni a fiatalok elől a felsőoktatást, mert úgy véli, hogy túl sok az egyetemista. Kunhalmi Ágnes felidézte Orbán Viktor 2008 februárjában a köztévében adott interjúját, e szerint a jelenlegi kormányfő azt mondta,  nem az a baj, hogy Magyarországon túl sokan járnak egyetemre, hiszen nem érjük el az európai átlagot az egyetemre és főiskolára járók arányát tekintve.

 

A szocialista politikus szerint a felére akarják csökkenteni az államilag finanszírozott felsőoktatási hallgatók számát és átlagosan a duplájára emelni a költségtérítéses hallgatók hozzájárulását, szinte önköltségessé téve a rendszert. A felvételi rendszer tervezett változtatásairól bővebben itt olvashatsz.

 

Kunhalmi Ágnes úgy látja, így csak egy nagyon szűk elit számára lesz elérhető a felsőoktatás. Az ellenzéki politikus hozzátette: a kormány erőszakosan akarja elterelni a ma még egyetemre járókat, vagy az oda jelentkezőket a szakmunkásképzés felé, hiszen drasztikusan, közel 40 százalékkal csökkenti a gimnáziumi férőhelyek számát.

 

A legnagyobb baj, hogy egy olyan szakképzési rendszert akar a kormányzat létrehozni, amelyet időben és a tudás megszerzésében is csökkent. Kunhalmi Ágnes emlékeztetett rá, hogy a tervek szerint a szakképzés időtartama 4-ről 3 évre csökkenne, amint a közismeretei órák száma is.

 

Kunhalmi Ágnes hazugságnak nevezte, hogy az oktatási rendszer államosítása kiegyenlíti az esélyeket. Ehhez minőségi oktatás és pénz kellene, ám csak elvonásokról érkeznek hírek - tette hozzá az ellenzéki politikus.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.