Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az államtitkárság számítása lényegében csak három területen - a pedagógus, az orvos és a közszolgálati képzésben - fizetnék minden diák képzését. A természettudományos, mérnöki és informatikus felsőoktatási helyek ötven százaléka működhetne állami finanszírozással, a többit piaci alapon - vagyis a szakember-utánpótlásban érdekelt vállalkozások bevonásával - kellene finanszírozniuk a főiskoláknak, egyetemeknek.
A
jelentkezési népszerűségi listákat
évek óta vezető közgazdász, turizmus-vendéglátás, jogász és kommunikációs, illetve sok más bölcsészképzésre egyáltalán nem adna támogatást az állam a koncepció szerint. Ilyen képzési formákat kizárólag önköltséges formában indíthatnák az egyetemek, arról pedig nincs szó az
került dokumentumban, hogy ilyen képzések támogatására indítana-e ösztöndíjprogramokat az állam.
Tandíjvita. Kevesen, kevés szakon tanulhatnak ingyen
Stiller Ákos
Drasztikusan csökken az államilag támogatott hallgatók száma
Mindez úgy festene, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola jelenlegi 2016 államilag támogatott férőhelyéből 177, a Budapesti Corvinus Egyetem 1760 helyéből pedig mindössze 709 maradna államilag finanszírozott, a többi költségtérítésessé válna. Előbbi helyen kizárólag a gazdasági informatikusképzés kapna állami támogatást, utóbbiban pedig ezenfelül az élelmiszer-tudományi és a kertészeti kar képzései, valamint minimális létszámban a gazdaságelemző képzés indulhatna állami finanszírozással, viszont sem a nemzetközi gazdálkodás, sem a pénzügy és számvitel, sem a gazdálkodás és menedzsment, sem a turizmus és vendéglátás, sem a nemzetközi tanulmányok, sem a politológia szakon nem maradnának államilag finanszírozott helyek.
Eltűnnének az államilag finanszírozott helyek a gazdasági informatika kivételével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve nagy vidéki egyetemek - a debreceni, pécsi, miskolci és a szegedi - gazdasági képzésein is.
Hallgatói tüntetés a Corvinusért. Nem biztos, hogy túléli az átalakításokat az egyetem?
MTI
Hasonlóan járna el a tervezet a jogászképzéssel is. Sem az ELTE-n, sem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, sem a Károli Gáspár Református Egyetemen, sem a debreceni, sem a pécsi, sem a szegedi egyetem jogászképzésein nem maradna államilag finanszírozott férőhely. Az ELTE valamennyi karának jelenlegi 5067 államilag finanszírozott helyéből több mint kétezerrel kevesebbet hagyna meg a tervezet, a Debreceni Egyetemen 4110-ről 2639-re, Pécsen 3316-ról 2261-re, Szegeden 3596-ról 2351-re csökkennének a férőhelyek a tervezet alapján.
Ki kerülhet bajba az új szabályok miatt?
Az oktatási államtitkárság nemcsak a támogatott férőhelyek számának csökkentésével befolyásolná az intézmények működését, de akár működési formájukat is átalakítaná. A felsőoktatási koncepciónak az Origo birtokába jutott tervezete szerint ugyanis csak azokat az intézményeket ismeri el a nemzeti felsőoktatási rendszer (NFR) részeként, amelyben a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt.
A modellszámítás táblázata alapján azonban például a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Corvinuson is ötven százalék alá zuhanna az ilyen hallgatók aránya, vagyis ha továbbra is az állami intézmények körében akarnak maradni, nem maradna előttük más út, mint hogy összeolvadjanak más, a feltételeknek megfelelő egyetemmel vagy főiskolával, hogy átalakítsák képzési rendszerüket vagy magánintézménnyé alakuljanak.
| A 2014-es felvételi időszakban már sem az OKJ-s végzettségért, sem a nyelvvizsgáért, sem az emelt szintű érettségiért nem kaphatnak többletpontokat a diákok – áll a felsőoktatási tervezet legújabb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatában. A legfontosabb változásokról itt olvashatsz. |
eduline
