A kettes átlag nem lesz elég az ingyenes képzéshez, de fizetni kell majd a második vizsgalehetőségért és a tantárgyak újrafelvételéért is: többek között ez áll a felsőoktatási tervezet legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatában.
A felsőoktatási koncepció legfrissebb, a kormány által elfogadott változata – a januárban kiszivárgott, nagy felháborodást kiváltó verzióval ellentétben – meghagyná az államilag támogatott és a költségtérítéses képzések közötti átsorolás rendszerét, igaz, a szabályok sokkal szigorúbbak lesznek. Az elmúlt években azok a hallgatók veszítették el ingyenes helyüket, akik a legutolsó két félévben nem teljesítették az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség legalább felét.
Az egyetemek és főiskolák jelenleg a legrosszabbul teljesítő hallgatók maximum tizenöt százalékát sorolhatják át fizetős képzésre – ezzel együtt a legjobban teljesítő, költségtérítéses hallgatók minden félévben esélyt kapnak arra, hogy államilag támogatott formában tanulhassanak tovább.
Az átsorolás jelenlegi szabályairól itt olvashatsz.
Ez utóbbi lehetőség teljes egészében megszűnhet, az eduline birtokába jutott tervezetben ugyanis csak az államilag támogatott képzéseken tanulók – negatív irányú – átsorolása szerepel, a költségtérítéseseké nem. Ez azt jelenti, hogy akiket fizetős képzésre vesznek fel, azok még akkor sem mentesülhetnek a fizetés alól, ha minden vizsgájukon ötöst kapnak. Erre már csak azért sem lesz lehetőség, mert a dokumentum leszögezi, hogy "egy felsőoktatási intézményben ugyanazon a szakon csak államilag finanszírozott, vagy csak önköltséges képzés szervezhető", vagyis a jól teljesítőket egész egyszerűen nem lenne hova átsorolni.
Az ingyenes helyet viszont könnyű lesz elveszíteni: akinek az átlaga 2,5-nél rosszabb, a következő szemesztert már csak költségtérítésesként kezdheti el – ha az adott egyetem vagy főiskola vezetői ennél is szigorúbb szabályokat szeretnének alkalmazni, megtehetik, a törvénytervezet ugyanis erre is lehetőséget ad.
A tervezett változtatás ellen – nagy valószínűséggel – tiltakozni fognak a hallgatói önkormányzatok, az eduline által megkérdezett HÖK-vezetők szerint legalább a karonként eltérő szabályozás lehetőségét meg kellene hagyni, de a legjobb az lenne, ha a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnének az átsorolás pontos feltételeiről. Hogyan lehet kibukni az ország legjobb egyetemeiről? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A tantárgyak újrafelvételéért is fizetni kell
„A hallgatói előrehaladást, a minőségi hallgatói munkavégzést szolgálja a megismételt tárgyfelvétel térítési díjhoz kötése” – áll a koncepcióban, amely egyértelművé teszi, hogy az egyetemisták és főiskolások mindössze két vizsgalehetőséggel gazdálkodhatnak, ráadásul a javítóvizsgáért fizetniük kell. Ha az UV sem sikerül, újra felvehetik a problémás tantárgyat, de ez plusz költséget jelent majd számukra. A vizsgaszámokkal kapcsolatban kettőtől négyig az összes számot végigzongorázta az államtitkárság, legutóbb még négy vizsgalehetőségről volt szó – összefoglalónkat itt olvashatod el.
A notórius diplomahalasztók sem járnak jól, ha a parlament is rábólint a felsőoktatási tervezetre, a dokumentum alapján ugyanis azok a hallgatók sem államilag támogatott, sem költségtérítéses formában nem folytathatják tovább tanulmányaikat, akik a képzési idő másfélszeresét igénybe vették, de még nem szereztek abszolutóriumot. Ez azt jelenti, hogy az alapszakosok négy és fél, a mesterszakosok három, az osztatlan képzésen részt vevők pedig hét és fél, orvosi szakok esetében kilenc évig járhatnak egyetemre, főiskolára.
Ráadásul az államilag támogatott szakon tanuló „túlfutók” csak akkor tanulhatnak ingyen, ha az összes kreditnek félévenként csupán nyolc százalékát kell megszerezniük a végzéshez – vagyis nem a végére hagyták a tantárgyak javát.
Szabó Fruzsina
eduline
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
