A kettes átlag nem lesz elég az ingyenes képzéshez, de fizetni kell majd a második vizsgalehetőségért és a tantárgyak újrafelvételéért is: többek között ez áll a felsőoktatási tervezet legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatában.
A felsőoktatási koncepció legfrissebb, a kormány által elfogadott változata – a januárban kiszivárgott, nagy felháborodást kiváltó verzióval ellentétben – meghagyná az államilag támogatott és a költségtérítéses képzések közötti átsorolás rendszerét, igaz, a szabályok sokkal szigorúbbak lesznek. Az elmúlt években azok a hallgatók veszítették el ingyenes helyüket, akik a legutolsó két félévben nem teljesítették az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség legalább felét.
Az egyetemek és főiskolák jelenleg a legrosszabbul teljesítő hallgatók maximum tizenöt százalékát sorolhatják át fizetős képzésre – ezzel együtt a legjobban teljesítő, költségtérítéses hallgatók minden félévben esélyt kapnak arra, hogy államilag támogatott formában tanulhassanak tovább. Az átsorolás jelenlegi szabályairól itt olvashatsz.
Ez utóbbi lehetőség teljes egészében megszűnhet, az eduline birtokába jutott tervezetben ugyanis csak az államilag támogatott képzéseken tanulók – negatív irányú – átsorolása szerepel, a költségtérítéseseké nem. Ez azt jelenti, hogy akiket fizetős képzésre vesznek fel, azok még akkor sem mentesülhetnek a fizetés alól, ha minden vizsgájukon ötöst kapnak. Erre már csak azért sem lesz lehetőség, mert a dokumentum leszögezi, hogy "egy felsőoktatási intézményben ugyanazon a szakon csak államilag finanszírozott, vagy csak önköltséges képzés szervezhető", vagyis a jól teljesítőket egész egyszerűen nem lenne hova átsorolni.
Az ingyenes helyet viszont könnyű lesz elveszíteni: akinek az átlaga 2,5-nél rosszabb, a következő szemesztert már csak költségtérítésesként kezdheti el – ha az adott egyetem vagy főiskola vezetői ennél is szigorúbb szabályokat szeretnének alkalmazni, megtehetik, a törvénytervezet ugyanis erre is lehetőséget ad.A tervezett változtatás ellen – nagy valószínűséggel – tiltakozni fognak a hallgatói önkormányzatok, az eduline által megkérdezett HÖK-vezetők szerint legalább a karonként eltérő szabályozás lehetőségét meg kellene hagyni, de a legjobb az lenne, ha a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnének az átsorolás pontos feltételeiről. Hogyan lehet kibukni az ország legjobb egyetemeiről? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A tantárgyak újrafelvételéért is fizetni kell
„A hallgatói előrehaladást, a minőségi hallgatói munkavégzést szolgálja a megismételt tárgyfelvétel térítési díjhoz kötése” – áll a koncepcióban, amely egyértelművé teszi, hogy az egyetemisták és főiskolások mindössze két vizsgalehetőséggel gazdálkodhatnak, ráadásul a javítóvizsgáért fizetniük kell. Ha az UV sem sikerül, újra felvehetik a problémás tantárgyat, de ez plusz költséget jelent majd számukra. A vizsgaszámokkal kapcsolatban kettőtől négyig az összes számot végigzongorázta az államtitkárság, legutóbb még négy vizsgalehetőségről volt szó – összefoglalónkat itt olvashatod el.
A notórius diplomahalasztók sem járnak jól, ha a parlament is rábólint a felsőoktatási tervezetre, a dokumentum alapján ugyanis azok a hallgatók sem államilag támogatott, sem költségtérítéses formában nem folytathatják tovább tanulmányaikat, akik a képzési idő másfélszeresét igénybe vették, de még nem szereztek abszolutóriumot. Ez azt jelenti, hogy az alapszakosok négy és fél, a mesterszakosok három, az osztatlan képzésen részt vevők pedig hét és fél, orvosi szakok esetében kilenc évig járhatnak egyetemre, főiskolára.
Ráadásul az államilag támogatott szakon tanuló „túlfutók” csak akkor tanulhatnak ingyen, ha az összes kreditnek félévenként csupán nyolc százalékát kell megszerezniük a végzéshez – vagyis nem a végére hagyták a tantárgyak javát.
Szabó Fruzsina
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
