A kettes átlag nem lesz elég az ingyenes képzéshez, de fizetni kell majd a második vizsgalehetőségért és a tantárgyak újrafelvételéért is: többek között ez áll a felsőoktatási tervezet legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatában.
A felsőoktatási koncepció legfrissebb, a kormány által elfogadott változata – a januárban kiszivárgott, nagy felháborodást kiváltó verzióval ellentétben – meghagyná az államilag támogatott és a költségtérítéses képzések közötti átsorolás rendszerét, igaz, a szabályok sokkal szigorúbbak lesznek. Az elmúlt években azok a hallgatók veszítették el ingyenes helyüket, akik a legutolsó két félévben nem teljesítették az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség legalább felét.
Az egyetemek és főiskolák jelenleg a legrosszabbul teljesítő hallgatók maximum tizenöt százalékát sorolhatják át fizetős képzésre – ezzel együtt a legjobban teljesítő, költségtérítéses hallgatók minden félévben esélyt kapnak arra, hogy államilag támogatott formában tanulhassanak tovább. Az átsorolás jelenlegi szabályairól itt olvashatsz.
Ez utóbbi lehetőség teljes egészében megszűnhet, az eduline birtokába jutott tervezetben ugyanis csak az államilag támogatott képzéseken tanulók – negatív irányú – átsorolása szerepel, a költségtérítéseseké nem. Ez azt jelenti, hogy akiket fizetős képzésre vesznek fel, azok még akkor sem mentesülhetnek a fizetés alól, ha minden vizsgájukon ötöst kapnak. Erre már csak azért sem lesz lehetőség, mert a dokumentum leszögezi, hogy "egy felsőoktatási intézményben ugyanazon a szakon csak államilag finanszírozott, vagy csak önköltséges képzés szervezhető", vagyis a jól teljesítőket egész egyszerűen nem lenne hova átsorolni.
Az ingyenes helyet viszont könnyű lesz elveszíteni: akinek az átlaga 2,5-nél rosszabb, a következő szemesztert már csak költségtérítésesként kezdheti el – ha az adott egyetem vagy főiskola vezetői ennél is szigorúbb szabályokat szeretnének alkalmazni, megtehetik, a törvénytervezet ugyanis erre is lehetőséget ad.A tervezett változtatás ellen – nagy valószínűséggel – tiltakozni fognak a hallgatói önkormányzatok, az eduline által megkérdezett HÖK-vezetők szerint legalább a karonként eltérő szabályozás lehetőségét meg kellene hagyni, de a legjobb az lenne, ha a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnének az átsorolás pontos feltételeiről. Hogyan lehet kibukni az ország legjobb egyetemeiről? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A tantárgyak újrafelvételéért is fizetni kell
„A hallgatói előrehaladást, a minőségi hallgatói munkavégzést szolgálja a megismételt tárgyfelvétel térítési díjhoz kötése” – áll a koncepcióban, amely egyértelművé teszi, hogy az egyetemisták és főiskolások mindössze két vizsgalehetőséggel gazdálkodhatnak, ráadásul a javítóvizsgáért fizetniük kell. Ha az UV sem sikerül, újra felvehetik a problémás tantárgyat, de ez plusz költséget jelent majd számukra. A vizsgaszámokkal kapcsolatban kettőtől négyig az összes számot végigzongorázta az államtitkárság, legutóbb még négy vizsgalehetőségről volt szó – összefoglalónkat itt olvashatod el.
A notórius diplomahalasztók sem járnak jól, ha a parlament is rábólint a felsőoktatási tervezetre, a dokumentum alapján ugyanis azok a hallgatók sem államilag támogatott, sem költségtérítéses formában nem folytathatják tovább tanulmányaikat, akik a képzési idő másfélszeresét igénybe vették, de még nem szereztek abszolutóriumot. Ez azt jelenti, hogy az alapszakosok négy és fél, a mesterszakosok három, az osztatlan képzésen részt vevők pedig hét és fél, orvosi szakok esetében kilenc évig járhatnak egyetemre, főiskolára.
Ráadásul az államilag támogatott szakon tanuló „túlfutók” csak akkor tanulhatnak ingyen, ha az összes kreditnek félévenként csupán nyolc százalékát kell megszerezniük a végzéshez – vagyis nem a végére hagyták a tantárgyak javát.
Szabó Fruzsina
edulineMiután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
