Mégsem kell költöznie az új egyetem miatt a természettudományi múzeumnak

Maradhatna a Magyar Természettudományi Múzeum a Lovarda épületében és új irodaházat is kaphatna az intézmény, viszont a Bárka Színház és a Rauol Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium "integrálódna" a Ludovika Campusba költöző Nemzeti Közszolgálati Egyetembe - írja a Heti Válasz csütörtökön megjelent számában.

  • Eduline
Mint a hetilap felidézi, idén márciusban született döntés arról, hogy a Rendőrtiszti Főiskola, a Budapesti Corvinus Egyetem Ménesi úti Közigazgatás-tudományi Kara, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem összeolvadásával 2012. január 1-jével megkezdi működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Az új intézmény központjának a volt Ludovika akadémia épületét választották, ahol jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeum működik. A

később kialakítandó egyetemi campus létrehozása azonban több más intézményt is érintene, például a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumot, valamint a Bárka Színházat.

A Ludovika. Nem csak a természettudományi múzeum működését befolyásolja az új egyetem
Wikipedia

A Heti Válasz birtokába került látványtervek szerint a Természettudományi Múzeum maradna a jelenlegi helyén, sőt az intézmény a Könyves Kálmán körúti és a Baross utcai raktárait is a Ludovika mellé költöztethetné egy újonnan felépítendő irodaházba.

A lap szerint a Bárka Színház "egyetemi kulturális központtá" alakulna, a szakiskola pedig a Honvéd Kórházzal alakíthatna ki együttműködést. A tervek szerint az Orczy-kert az egyetem kezelésébe kerülne, de megmaradna közparknak.

A Heti Válasz úgy tudja, a beruházás leghamarabb a 2013-as költségvetési tervben szerepelhet. A projekt első szakaszában a rektori hivatal kialakításához felújítanák a főépületet, ennek költségei mintegy kétmilliárd forintra rúgnak. Az adminisztráció jövő ősszel költözhetne.

Lap megkérdezte a Bárka Színház igazgatóját, Seress Zoltánt is a tervekről. Az igazgató úgy véli, jelenleg az egyetemisták alkotják a "legkevésbé színházlátogató réteget", de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy meg lehet szólítani őket. Mint fogalmazott: ha a főváros, a kerület és az egyetem holdingba tömörülne, akkor ez a "három lábon állás" akár stabilitást is jelenthet a színháznak.

"Kérdés, kinek, milyen arányú jogosítványai lesznek?" - fogalmazott Seress Zoltán, majd leszögezte, bár a Bárka Színház eddig is sokféle funkciót látott el, nem mindegy, hogy színházként vagy kulturális központként kell tervezniük a jövőben.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.