Magas fizetést és gyors karriert jelent a mesterdiploma az Egyesült Államokban - ezért egyre több hallgató felvételizik kétéves MA-képzésre. Itthon sincs másképp, az egyetemisták többsége az alapdiploma megszerzése után nem az álláskeresést, hanem a mesterszakot választja.
Folyamatosan növekszik azoknak a hallgatóknak a száma, akik az alapképzés után a mesterképzést is elvégzik az egyetemen: a legfrissebb adatok szerint 1980 óta megduplázódott az MA-diplomások száma – adta hírül az Eagle News. Szakértők szerint az egyre élesedő verseny miatt nehezebb lesz elhelyezkedni alapszintű egyetemi végzettséggel a munkaerőpiacon: a BA/Bsc-diploma lassan értékét veszti.
Bradley Hobbs pénzügyi és gazdasági szakember szerint is sokat változott a helyzet az elmúlt húsz-harminc évben. „A különböző képzési szintek arra szolgálnak, hogy osztályozzák az embereket: kik azok, akik jobban el tudnak végezni bizonyos feladatokat, és kik azok, akik kevésbé. A mesterszintű diploma azt jelzi, hogy tulajdonosa felkészültebb, mint az, aki csupán alapfokú papírral rendelkezik” – magyarázza a szakember.
Az Egyesült Államokban összesen 2 és fél millió dollárt, vagyis 500 millió forintot lehet keresni az aktív években mesterdiplomával - BA- vagy BSc-diplomával ez az összeg 100 millió forinttal kisebb. Ez azt jelenti, hogy aki mesterszintű diplomát is szerzett, az Egyesült Államokban havi 200 ezer forinttal többet vihet haza, mint azok, akik csupán három évig tanultak az egyetemen. Mivel a kereseti különbség egyre nő, a hallgatók többsége nem elégszik meg az alapdiplomával, sokan terveznek továbbtanulást.
Persze az érettségizettekhez képest az amerikai BA/BSc-diplomások még mindig jobban járnak: az adatok szerint azok, akik nem felvételiznek egyetemre vagy főiskolára, aktív éveikben összesen 1 millió 300 ezer dollárt, vagyis 260 millió forintot keresnek. Mennyit ér az érettségi a munkaerőpiacon? A legjobban fizetett szakmák listáját itt találod.A helyzet itthon: még nem lehet tisztán látniA mesterképzésen végzett magyar hallgatók elhelyezkedési esélyeiről még nem készült felmérés, a BA/BSc-diplomásokéról azonban igen. Nettó 130 ezer forint – átlagosan ennyit keres az a frissdiplomás, aki a hároméves alapképzés után nem a továbbtanulást választja, hanem dolgozni kezd. Az Educatio Nonprofit Kft. adatai szerint a BA- és a BSc-diplomások keresete jóval elmarad a hagyományos, négy- vagy ötéves képzésben oklevelet szerzett pályakezdők bérétől, az egyetemi végzettségűek például havonta átlagosan nettó 165 ezer forintot keresnek.| Képzés típusa | Átlagos havi nettó jövedelem |
| Osztatlan képzés | 144 500 forint |
| Hagyományos egyetemi képzés | 165 500 forint |
| Hagyományos főiskolai képzés | 137 000 forint |
| BSc/BA-alapszakos képzés | 129 600 forint |
| Teljes minta | 146 100 forint |
A 2009-ben végzett bachelor diplomások 56 százaléka talált állást a tanulmányai befejezését követő egy évben – ez az arány az osztatlan főiskolai vagy egyetemi szakot végzettek körében 75-76 százalék. Igaz, a bolognai rendszer felépítése miatt nem meglepő, hogy a hagyományos képzések diplomásaihoz képest a BA- és BSc-szakok végzősei közül jóval kevesebben keresnek állást: míg az osztatlan képzésben tanulók huszonhat-huszonhét százaléka iratkozik be egy újabb képzésre, addig a bachelor diplomát szerzők csaknem fele – negyvennégy százaléka – dönt a tanulás mellett. A BA- és BSc-diplomások munkaerő-piaci esélyeiről itt olvashatsz további részleteket.eduline
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
