Magas fizetést és gyors karriert jelent a mesterdiploma az Egyesült Államokban - ezért egyre több hallgató felvételizik kétéves MA-képzésre. Itthon sincs másképp, az egyetemisták többsége az alapdiploma megszerzése után nem az álláskeresést, hanem a mesterszakot választja.
Folyamatosan növekszik azoknak a hallgatóknak a száma, akik az alapképzés után a mesterképzést is elvégzik az egyetemen: a legfrissebb adatok szerint 1980 óta megduplázódott az MA-diplomások száma – adta hírül az Eagle News. Szakértők szerint az egyre élesedő verseny miatt nehezebb lesz elhelyezkedni alapszintű egyetemi végzettséggel a munkaerőpiacon: a BA/Bsc-diploma lassan értékét veszti.
Bradley Hobbs pénzügyi és gazdasági szakember szerint is sokat változott a helyzet az elmúlt húsz-harminc évben. „A különböző képzési szintek arra szolgálnak, hogy osztályozzák az embereket: kik azok, akik jobban el tudnak végezni bizonyos feladatokat, és kik azok, akik kevésbé. A mesterszintű diploma azt jelzi, hogy tulajdonosa felkészültebb, mint az, aki csupán alapfokú papírral rendelkezik” – magyarázza a szakember.
Az Egyesült Államokban összesen 2 és fél millió dollárt, vagyis 500 millió forintot lehet keresni az aktív években mesterdiplomával - BA- vagy BSc-diplomával ez az összeg 100 millió forinttal kisebb. Ez azt jelenti, hogy aki mesterszintű diplomát is szerzett, az Egyesült Államokban havi 200 ezer forinttal többet vihet haza, mint azok, akik csupán három évig tanultak az egyetemen. Mivel a kereseti különbség egyre nő, a hallgatók többsége nem elégszik meg az alapdiplomával, sokan terveznek továbbtanulást.
Persze az érettségizettekhez képest az amerikai BA/BSc-diplomások még mindig jobban járnak: az adatok szerint azok, akik nem felvételiznek egyetemre vagy főiskolára, aktív éveikben összesen 1 millió 300 ezer dollárt, vagyis 260 millió forintot keresnek. Mennyit ér az érettségi a munkaerőpiacon? A legjobban fizetett szakmák listáját itt találod.A helyzet itthon: még nem lehet tisztán látniA mesterképzésen végzett magyar hallgatók elhelyezkedési esélyeiről még nem készült felmérés, a BA/BSc-diplomásokéról azonban igen. Nettó 130 ezer forint – átlagosan ennyit keres az a frissdiplomás, aki a hároméves alapképzés után nem a továbbtanulást választja, hanem dolgozni kezd. Az Educatio Nonprofit Kft. adatai szerint a BA- és a BSc-diplomások keresete jóval elmarad a hagyományos, négy- vagy ötéves képzésben oklevelet szerzett pályakezdők bérétől, az egyetemi végzettségűek például havonta átlagosan nettó 165 ezer forintot keresnek.| Képzés típusa | Átlagos havi nettó jövedelem |
| Osztatlan képzés | 144 500 forint |
| Hagyományos egyetemi képzés | 165 500 forint |
| Hagyományos főiskolai képzés | 137 000 forint |
| BSc/BA-alapszakos képzés | 129 600 forint |
| Teljes minta | 146 100 forint |
A 2009-ben végzett bachelor diplomások 56 százaléka talált állást a tanulmányai befejezését követő egy évben – ez az arány az osztatlan főiskolai vagy egyetemi szakot végzettek körében 75-76 százalék. Igaz, a bolognai rendszer felépítése miatt nem meglepő, hogy a hagyományos képzések diplomásaihoz képest a BA- és BSc-szakok végzősei közül jóval kevesebben keresnek állást: míg az osztatlan képzésben tanulók huszonhat-huszonhét százaléka iratkozik be egy újabb képzésre, addig a bachelor diplomát szerzők csaknem fele – negyvennégy százaléka – dönt a tanulás mellett. A BA- és BSc-diplomások munkaerő-piaci esélyeiről itt olvashatsz további részleteket.eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
