A miniszter a szokásos éves bizottsági meghallgatásán jelezte: ezt a négy jogszabályt össze kell hangolni. Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztérium készen áll akár több változat előkészítésére, véglegesítésére. Megismételte: a cél, hogy a 10 év alatt tervezett 1 millió új munkahely döntő része a termelésben, iparban jöjjön létre, ehhez pedig meg kell teremteni a szakképzési hátteret.
Beszélt arról is, hogy a szakképzési intézményrendszer átalakításáról két modell fut jelenleg egymás mellett. Az egyik a holland minta, amelyben megszűnik a megyei önkormányzatok szakképzési kötelezettsége, az átkerül a nagyvárosokhoz, és megyénként 2-3 központtal működik; a másik szerint pedig teljes mértékben állami finanszírozási körbe kerül a szakképzés. Az állami szerepvállalás az első modellben is erősödik - tette hozzá.
Egy képviselői kérdésre válaszolva leszögezte: nem tud a "diplomásadóról", hozzá ilyen felvetés az adóügyekkel foglalkozó államtitkárságától nem érkezett. "Ha érkezne, nem is érteném" - fogalmazott.
A diplomásadóról bővebben itt olvashatsz.Arra a felvetésre, hogy az NGM az oktatáspolitika alakítója, úgy válaszolt, "ez így van", a tárca egy szempontból nézi az oktatási előterjesztéseket, miszerint a magyar gazdaság felemelkedése szempontjából milyen tudást igényel a gazdaság. A miniszter közölte: ebből a szempontból egyértelmű, hogy a műszaki, természettudományos és az informatikai képzésben részt vevők számát a kétszeresére kell emelni.
Matolcsy György aláhúzta, nemzetgazdasági szempontokat igen, de éves költségvetési szempontokat nem érvényesítenek az oktatáspolitikában. A felsőoktatás finanszírozásáról szólva pedig azt mondta: a következő években "megdöbbentő számok" látnak majd napvilágot.
Hozzátette: a következő években bővülni fog a felsőoktatás rendelkezésére álló pénzforrás, annak köszönhetően, hogy a nemzeti felsőoktatási rendszer teljesen új koncepción és struktúrán alapul majd. Úgy fogalmazott: "az 1800-as évek utolsó harmadának és az 1921-31 közötti klebelsbergi kultúr- és oktatáspolitikának harmadik hulláma jön Magyarországon", igaz, nem egyetlen év alatt, de 2014-re "meg fogunk döbbeni", hogy mennyivel több pénz lesz a felsőoktatási rendszerben.
Pokorni: "nagyjából egyetértés van"Pokorni Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke a meghallgatáson azt mondta, "nagyjából egyetértés" van abban, hogy a szakképzés kerüljön ki az önkormányzati hatáskörből. Nem helyes gondolat és aggályos viszont, hogy adminisztratív eszközökkel kívánják módosítani a kapacitásokat, hogy szűkíteni kívánják az érettségit adó intézményi kapacitásokat, és "erővel" terelnék át a gyerekeket a szakmunkásképzés felé. Úgy vélekedett, szükség van érettségire, ezt a munkaerőpiac honorálja.
A duális képzés eddigi módja, a tanulószerződéses forma terjesztése jó irány, itt lehet újítani azzal, hogy valódi cégekre helyezik a gyakorlati képzés súlyát, de ez nem köthető össze a három évesre redukált szakképzéssel - emelte ki Pokorni Zoltán. Hozzátette: a német modellben nem 8, hanem 9 osztályos általános iskola után következik a szakképzés, és 50-55 százalékkal több közismereti óra után kezdik meg a német fiatalok a szakképzésüket, szemben a magyarral. Szerinte a duális modellben is meg kellene tartani a 4 éves szakképzést, ez elegendő időt biztosítana a közismereti tárgyak elmélyítésére, vagy ha nem 4 éves a szakképzés, akkor legyen 9 éves az általános iskola.
Kifogásként fogalmazta meg azt is, hogy a gazdasági kamara a nagyvállalati, ipari érdekek nevében szólal meg, amelyek nem érdekeltek a stabil, munkahely-, szakmaváltást megalapozó szakképzésben. "Ez szűk látókörű megfontolás" - mondta Pokorni Zoltán. Közölte: a redukált szakképzés nem lehet uralkodó modell.
MTI
