A lazább szabályok miatt lesznek jelentkezők a rezidensösztöndíjra?

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a szakorvosképzési ösztöndíjprogram feltételeinek módosításával már betelhet a meghirdetett helyek többsége.

  • Eduline

Papp Magor a Balatonfüreden megrendezett országos járóbeteg szakellátási és szakdolgozói konferencia szombati napján beszélt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előző napi bejelentéséről, amely szerint a programba belépő rezidensek választhatnak, hogy szakorvosképzésük végével az ösztöndíj fizetésének teljes idejéig - azaz még öt évig - teljes munkaidőben, vagy az ösztöndíj folyósításának kétszeres idejéig – akár tíz évig - részmunkaidőben vállalják, hogy Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak. Továbbá megnyitották a programot azok előtt is, akik nem ebben az évben végeztek.

A rezidensszövetség elnöke azt mondta: néhány száz fiatal számára ez valóban perspektívát jelenthet, de a magyar egészségügynek akkor lehet érdemi megtartó ereje, ha egyúttal a szakorvosi béreket is rendezik.

A rezidensösztöndíj feltételeinek változásairól bővebben itt olvashatsz.

A rezidensszövetség becslései szerint az idén mintegy nyolcszáz végzett hallgató közül nagyjából négyszázan kezdik meg szakorvosképzésüket. A végzősök mintegy fele tehát nem lép be a magyar egészségügyi képzés rendszerébe.

Papp Magor felidézte a tavasszal meghirdetett akciójukat is, amikor a csatlakozók ügyvédi letétbe helyezték felmondólevelüket, amelyek január elsejével aktiválódnak, ha a kormányzat nem tesz érdemi intézkedéseket az egészségügyi dolgozók - elsősorban anyagi - helyzetének javítása érdekében. A rezidensszövetség elnöke tájékoztatása szerint az utóbbi időben már teljes munkakollektívák is jelezték, hogy csatlakoznak az akcióhoz. Így teljes régiók ellátása eshet ki a magyar egészségügyből – hívta fel a figyelmet Papp Magor, de hozzátette: azon dolgoznak, hogy ez ne történjen meg.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke kiemelte, hogy szakdolgozói vonalon is egyre drámaibb méretű  a munkaerőhiány. Elmondta, Budapesten a betöltetlen szakdolgozói állások aránya 8-10 százalék. Emellett vannak olyan területek, amelyeken az elmúlt években alig képeztek ki szakembereket. Nincs utánpótlás például asszisztensekből, akik a laborokban az orvosok munkáját segítik – tette hozzá.

MTI 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.