A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a szakorvosképzési ösztöndíjprogram feltételeinek módosításával már betelhet a meghirdetett helyek többsége.
Papp Magor a Balatonfüreden megrendezett országos járóbeteg szakellátási és szakdolgozói konferencia szombati napján beszélt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előző napi bejelentéséről, amely szerint a programba belépő rezidensek választhatnak, hogy szakorvosképzésük végével az ösztöndíj fizetésének teljes idejéig - azaz még öt évig - teljes munkaidőben, vagy az ösztöndíj folyósításának kétszeres idejéig – akár tíz évig - részmunkaidőben vállalják, hogy Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak. Továbbá megnyitották a programot azok előtt is, akik nem ebben az évben végeztek.
A rezidensszövetség elnöke azt mondta: néhány száz fiatal számára ez valóban perspektívát jelenthet, de a magyar egészségügynek akkor lehet érdemi megtartó ereje, ha egyúttal a szakorvosi béreket is rendezik. A rezidensösztöndíj feltételeinek változásairól bővebben itt olvashatsz. A rezidensszövetség becslései szerint az idén mintegy nyolcszáz végzett hallgató közül nagyjából négyszázan kezdik meg szakorvosképzésüket. A végzősök mintegy fele tehát nem lép be a magyar egészségügyi képzés rendszerébe. Papp Magor felidézte a tavasszal meghirdetett akciójukat is, amikor a csatlakozók ügyvédi letétbe helyezték felmondólevelüket, amelyek január elsejével aktiválódnak, ha a kormányzat nem tesz érdemi intézkedéseket az egészségügyi dolgozók - elsősorban anyagi - helyzetének javítása érdekében. A rezidensszövetség elnöke tájékoztatása szerint az utóbbi időben már teljes munkakollektívák is jelezték, hogy csatlakoznak az akcióhoz. Így teljes régiók ellátása eshet ki a magyar egészségügyből – hívta fel a figyelmet Papp Magor, de hozzátette: azon dolgoznak, hogy ez ne történjen meg.Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke kiemelte, hogy szakdolgozói vonalon is egyre drámaibb méretű a munkaerőhiány. Elmondta, Budapesten a betöltetlen szakdolgozói állások aránya 8-10 százalék. Emellett vannak olyan területek, amelyeken az elmúlt években alig képeztek ki szakembereket. Nincs utánpótlás például asszisztensekből, akik a laborokban az orvosok munkáját segítik – tette hozzá. MTIKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
