A lazább szabályok miatt lesznek jelentkezők a rezidensösztöndíjra?

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a szakorvosképzési ösztöndíjprogram feltételeinek módosításával már betelhet a meghirdetett helyek többsége.

  • Eduline

Papp Magor a Balatonfüreden megrendezett országos járóbeteg szakellátási és szakdolgozói konferencia szombati napján beszélt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előző napi bejelentéséről, amely szerint a programba belépő rezidensek választhatnak, hogy szakorvosképzésük végével az ösztöndíj fizetésének teljes idejéig - azaz még öt évig - teljes munkaidőben, vagy az ösztöndíj folyósításának kétszeres idejéig – akár tíz évig - részmunkaidőben vállalják, hogy Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak. Továbbá megnyitották a programot azok előtt is, akik nem ebben az évben végeztek.

 

A rezidensszövetség elnöke azt mondta: néhány száz fiatal számára ez valóban perspektívát jelenthet, de a magyar egészségügynek akkor lehet érdemi megtartó ereje, ha egyúttal a szakorvosi béreket is rendezik. A rezidensösztöndíj feltételeinek változásairól bővebben itt olvashatsz.

A rezidensszövetség becslései szerint az idén mintegy nyolcszáz végzett hallgató közül nagyjából négyszázan kezdik meg szakorvosképzésüket. A végzősök mintegy fele tehát nem lép be a magyar egészségügyi képzés rendszerébe.

 

Papp Magor felidézte a tavasszal meghirdetett akciójukat is, amikor a csatlakozók ügyvédi letétbe helyezték felmondólevelüket, amelyek január elsejével aktiválódnak, ha a kormányzat nem tesz érdemi intézkedéseket az egészségügyi dolgozók - elsősorban anyagi - helyzetének javítása érdekében. A rezidensszövetség elnöke tájékoztatása szerint az utóbbi időben már teljes munkakollektívák is jelezték, hogy csatlakoznak az akcióhoz. Így teljes régiók ellátása eshet ki a magyar egészségügyből – hívta fel a figyelmet Papp Magor, de hozzátette: azon dolgoznak, hogy ez ne történjen meg.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke kiemelte, hogy szakdolgozói vonalon is egyre drámaibb méretű  a munkaerőhiány. Elmondta, Budapesten a betöltetlen szakdolgozói állások aránya 8-10 százalék. Emellett vannak olyan területek, amelyeken az elmúlt években alig képeztek ki szakembereket. Nincs utánpótlás például asszisztensekből, akik a laborokban az orvosok munkáját segítik – tette hozzá.

 

MTI 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.