Tömeges füvezés az egyetemen: a legőrültebb gólyahagyományok
Gólyaként sok újdonsággal szembesül az ember az első egyetemi hetekben - többek között olyan szokásokkal is, amilyenekre egyáltalán nem számít. A Her Campus összegyűjtötte a világ legfurcsább egyetemi hagyományait.
Eduline
Közös füvezés – University of Colorado Boulder
Április 20-án pontban délután 4 óra 20 perckor több mint tízezer egyetemista találkozik az intézmény udvarán, hogy közösen gyújtsanak rá egy spanglira. Hogy milyen apropóból? Azt szeretnék elérni, hogy legalizálják a marihuánát, másrészt ezzel a rituáléval lazítanak egyet az év végi vizsgák előtt. Itthon nem ajánlanánk senkinek egy hasonló találka szervezését, mert könnyen lehet, hogy a vizsgáival (sem) lenne utána gondja...
Többnapos Halloween buli - Ohio University
Minden évben hatalmas utcabált rendeznek az ohiói egyetemisták halloween napján: az éjszakai életéről híres Court Streetet ilyenkor zsúfolásig megtöltik az álarcos, jelmezes felvonulók. A parti különlegessége, hogy nemcsak október 31-én, hanem napokon keresztül tart - a teljes kifulladásig. A legfurcsább magyarországi egyetemi hagyományokról itt olvashatsz.
Éjféli reggeli – Barnard College
A záróvizsgák első napjának előestéjén a barnardi hallgatók egy megareggelit rendeznek a helyi gimnáziumban. A lakomának nemcsak az az érdekessége, hogy az éjszaka közepén ejtik meg, hanem az is, hogy a dékánok, professzorok és az öregdiákok szolgálják fel a menüt a hallgatóknak. Az étlapon friss gyümölcsök, kávé, palacsinta, szalonna, tojás, fánk és sütemények szerepelnek.
Reneszánsz forgatag – Reed College
Reneszánsz bulival ünneplik meg a tanév végét a Reed College diákjai, az alsóbb évesek így búcsúznak el a végzősöktől – az est fénypontja a tűzijáték.
A világ legnagyobb koktélpartija – University of Georgia és University of Florida
A két egyetem focistái 1933 óta minden évben barátságos meccsen mérik össze erejüket. Mindkét intézményből rengeteg szurkoló érkezik, akik aztán közösen ünneplik az év játékát – a világ legnagyobb koktélpartijával.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
