Négy brit és hat amerikai egyetem áll a QS World University Rankings legfrissebb listájának élén. A Cambridge, a Harvard és a MIT eredménye aligha lepett meg bárkit is, ezek az intézmények ugyanis évek óta dobogós helyet szereznek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban.
1. University of Cambridge – Nagy-Britannia
A Cambridge Nagy-Britannia második legrégebbi egyeteme, 1209-ben alapították. 2010-ben a Times Higher Education felsőoktatási rangsorában 6. helyezést ért el, a QS toplistáján pedig tavaly előzte meg először a Harvardot, és idén is a dobogó legfelső fokán végzett. A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorában 2010-ben és 2011-ben is az ötödik lett.
2. Harvard University – USA
A Harvardot 1636-ban alapították, így ez az Egyesült Államok legrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. 2010-ben a Times Higher Education világranglistájának első helyén végzett, az ARWU-listát pedig a rangsor első kihirdetése, vagyis 2003 óta vezeti.
3. Massachusetts Institute of Technology (MIT) – USAA massachusetts-i műszaki egyetem jelentősen különbözik a világ egyetemeinek nagy többségétől abban, hogy diákjainak jóval több mint a fele az egyetem valamelyik posztgraduális képzésén vesz részt. Az ARWU-listán műszaki és informatikai területen a kezdetek óta első helyen szerepel, a Times Higher Education felsőoktatási rangsorában pedig 2010-ben a harmadik helyre sorolták.
4. Yale University – USA
A Yale az Egyesült Államok harmadik legrégebbi felsőoktatási intézménye, 1701-ben alapították Collegiate School néven. 2010-ben a Times Higher Education felsőoktatási rangsorában a tizedik helyen szerepelt, az ARWU-listán pedig tizenegyedik lett.
5. University of Oxford – Nagy-Britannia
2010-es és 2011-es ARWU-listán a világ egyetemei között a tizedik, az európai intézmények között pedig a második helyet szerezte meg. A Times Higher Education felsőoktatási rangsorában a Cambridge-dzsel holtversenyben a hatodik lett.
6. Imperial College London – Nagy-Britannia
Az üzleti, műszaki, egészségügyi és természettudományi képzéseket kínáló intézmény nemrég ünnepelte a 100. születésnapját. A Times Higher Education listáján 2010-ben a kilencedik helyen szerepelt, az ARWU-rangsorban pedig a huszonhatodik helyet szerezte meg.
7. University College London (UCL) – Nagy-Britannia
Az intézmény az első olyan egyetem volt Nagy-Britanniában, amely faji, osztálybeli és nemi hovatartozástól függetlenül vette fel tanulóit. Az ARWU-listán a huszonegyedik helyezést érte el, a Times Higher Education rangsorában 2010-ben a világ huszonkettedik, míg Európában az ötödik legjobb egyetem lett.
8. University of Chicago – USA
Az egyetemet amerikai baptisták alapították 1890-ben. A Times Higher Education toplistáján 2010-ben a tizenkettedik helyet szerezte meg, a 2011-es ARWU-rangsorban pedig a kilencedik lett.
9. University of Pennsylvania – USA
Az egyetemet Benjamin Franklin alapította a 18. század közepén. A Times Higher Education felsőoktatási rangsorában tavaly a tizenkilencedik helyen végzett, a sanghaji listán 2010-ben a tizennegyedik, idén a tizenötödik helyen szerepelt.
10. Columbia University – USA
Az egyetemet II. György angol király alapította 1754-ben. A sanghaji ARWU-listán két éve tartja a nyolcadik helyet, a Times Higher Education felsőoktatási rangsorában pedig a tizennyolcadik helyet szerezte meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
