Nyilvánosságra hozták a QS World University Rankings 2011/12-es tanévre szóló egyetemi toplistáját, az élen nincs nagy változás. Érdekesség, hogy idén először a tandíjakat is feltüntették a rangsorban.
A legjobb ötven egyetemet felvonultató listát az amerikai intézmények vezetik, a top tízbe rajtuk kívül csak hat brit egyetem tudott bekerülni. A teljes rangsor csaknem felét adják az amerikai egyetemek, őket követik a brit intézmények (9), de az ausztrálok is szépen szerepeltek a maguk öt egyetemével.
Már évek óta tart a vita, hogy mennyire tekinthető objektívnek a lista, és mennyire kedvez az angolszász országoknak. A rangsort kritizálók ellen szól azonban, hogy évről évre jobban teljesít az ázsiai térség, a listán idén is sok kínai, japán, hongkongi egyetem szerepel, sőt még egy dél-koreai intézmény is bekerült az ötven legjobb közé. Milyen információt adnak a rangsorok az egyetemek, főiskolák teljesítményéről, és miért kell fenntartásokkal kezelni a listákat? A témáról itt olvashatsz.
A rangsor élén második éve a nagy-britanniai Cambridge áll, amely tavaly vette át nagy megelepetésre az aranyérmes helyet a Harvardtól, és úgy tűnik, sikerült megőriznie a pozíciót.
Az idei év vesztese a Yale és az UCL (University College London), előbbi a harmadik helyről csúszott vissza egyet, utóbbi viszont a tavalyi negyedikről bukott vissza a hetedikre. Az amerikai MIT (Massachusetts Institute of Technology) viszont - úgy tűnik - megállíthatatlan, évről évre jobb helyezéseket ér el, a tavalyi ötödik helyét idén - a Yale-t kitúrva - a harmadikra cserélte.
Persze mindenki nyertesnek számít, aki egyáltalán fel tudott kerülni erre a rangsorra. Magyar intézmény már a tavalyi listán sem szerepelt, pedig akkor még a legjobb kétszázat rangsorolták az idei ötvenessel szemben.
Először tüntették fel az az idei rangsorban az intézmények mellett a tandíjakat is. Többek között feltűnő, hogy az első helyezett Cambridge a többi szépen teljesítő amerikai egyetemekhez képest kifejezetten alacsony tandíjakkal működik, a harmadik helyezett MIT-en például a belföldi diákoknak tízszer annyit (40 ezer dollárt, vagyis csaknem 8 millió forintot) kell fizetniük egyetlen tanévért.
Persze az is rögtön látszik, hogy míg az Egyesült Államokban a "mindegy honnan jöttél, csak fizess" elv alapján nagyjából ugyanannyit kell fizetniük a belföldi és külföldi diákoknak, addig például a briteknék az utóbbiak esetében vastagon fogott a ceruza, és akár négy-ötször annyit is fizethetnek ugyanazért a képzésért.
| A QS Quacquarelli Symonds 2011-es, képzési területekre lebontott felsőoktatási rangsorára azért idén is felkerült három magyar egyetem: a Közép-európai Egyetem (CEU) a filozófiai szakok listájának 101-150. helyén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudmányi, a Szegedi Tudományegyetem pedig a vegyészmérnöki képzések rangsorának 101-150., valamint 151-200. helyén szerepel. A QS Quacquarelli Symonds cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet több szempont – például a munkáltatói vélemények, az oktatók és a hallgatók aránya, az előadók tudományos munkáinak idézési gyakorisága, valamint a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze. Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem a sanghaji felsőoktatási rangsorban is szép eredményt ért el - erről bővebben itt olvashatsz. |
eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
