Állandó vita van a marosvásárhelyi orvosi egyetem román és magyar oktatói között a diákok helyeinek elosztásáról, valamint a tanárok utánpótlásáról - hangzott el pénteken azon a romániai kisebbségi felsőoktatásról szervezett konferencián, amelyet a romániai Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezett Marosvásárhelyen.
A tanácskozáson részt vettek a magyar nyelvű oktatást biztosító romániai állami és magánegyetemek vezetői, oktatási szakemberek, a romániai - nem magyar - kisebbségi szervezetek képviselői, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke az idén hatályba lépett új oktatási törvény lehetőségeit ismertette. Kifejtette: a felsőoktatásban is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a kisebbségek az őket érintő kérdésekben maguk határozzanak.
A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet. Ott a román többségű egyetemi szenátus a nyár elején olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem teszi lehetővé a magyar tagozat megalakulását annak ellenére, hogy az oktatási törvény előírja ezt az olyan multikulturális egyetemek esetében, mint amilyen a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény.
Nagy Örs, a marosvásárhelyi egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy 1989-ig fokozatosan háttérbe szorították a magyar nyelvű oktatást. Azóta sincs különálló magyar tagozat az egyetemen, ezért állandó vita van az egyetem román és magyar oktatói között a diákok helyeinek elosztásáról, valamint a tanárok utánpótlásáról.
A rektorhelyettes kijelentette, hogy a magyar nyelvű oktatás megerősítése szempontjából létkérdés a magyar tagozat létrehozása a marosvásárhelyi egyetemen. Reményét fejezte ki, hogy a román oktatási minisztérium elutasítja az egyetem román többségű vezetése által elfogadott új egyetemi chartát, amely hátrányos a magyar nyelvű oktatás számára.
Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese előadásában kifejtette, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézményben a magyar nyelvű oktatás szempontjából sokkal jobb a helyzet a marosvásárhelyi egyetemhez képest, hiszen Kolozsváron már az 1990-es évek végén megalakultak a kisebbségi, a magyar és a német úgynevezett tanulmányi vonalak, amelyek már egyfajta külön tagozatot jelentettek.
Az új oktatási törvény nyomán azonban most megalakulhattak a magyar nyelvű intézetek (a korábbi tanszékek helyett), illetve a főtanszékek, ami nagyobb fokú önállóságot biztosít az eddigiekhez képest a magyar tagozat számára. Magyari közölte, hogy eddig 18 ilyen magyar intézet jött létre.
A Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja által ismertetett statisztika szerint Romániában évente körülbelül 8 ezer diák érettségizik magyar nyelven, csak 25 százalékuk folytatja anyanyelven egyetemi tanulmányait, további 25 százalékuk pedig román nyelven tanul tovább. Az érettségizők 50 százaléka nem vesz részt felsőoktatásban.
Ennek ellenére egyre népszerűbbek az erdélyei egyetemek - összefoglalónkat itt olvashatod el.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
