Állandó a feszültség a marosvásárhelyi orvosi egyetemen

Állandó vita van a marosvásárhelyi orvosi egyetem román és magyar oktatói között a diákok helyeinek elosztásáról, valamint a tanárok utánpótlásáról - hangzott el pénteken azon a romániai kisebbségi felsőoktatásról szervezett konferencián, amelyet a romániai Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezett Marosvásárhelyen.

  • Eduline
A tanácskozáson részt vettek a magyar nyelvű oktatást biztosító romániai állami és magánegyetemek vezetői, oktatási szakemberek, a romániai - nem magyar - kisebbségi szervezetek képviselői, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke az idén hatályba lépett új oktatási törvény lehetőségeit ismertette. Kifejtette: a felsőoktatásban is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a kisebbségek az őket érintő kérdésekben maguk határozzanak.

A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet. Ott a román többségű egyetemi szenátus a nyár elején olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem teszi lehetővé a magyar tagozat megalakulását annak ellenére, hogy az oktatási törvény előírja ezt az olyan multikulturális egyetemek esetében, mint amilyen a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény.

A marosvásárhelyi orvosi egyetem. Féltik a magyar nyelvű oktatást

Nagy Örs, a marosvásárhelyi egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy 1989-ig fokozatosan háttérbe szorították a magyar nyelvű oktatást. Azóta sincs különálló magyar tagozat az egyetemen, ezért állandó vita van az egyetem román és magyar oktatói között a diákok helyeinek elosztásáról, valamint a tanárok utánpótlásáról. 

A rektorhelyettes kijelentette, hogy a magyar nyelvű oktatás megerősítése szempontjából létkérdés a magyar tagozat létrehozása a marosvásárhelyi egyetemen. Reményét fejezte ki, hogy a román oktatási minisztérium elutasítja az egyetem román többségű vezetése által elfogadott új egyetemi chartát, amely hátrányos a magyar nyelvű oktatás számára.

Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese előadásában kifejtette, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézményben a magyar nyelvű oktatás szempontjából sokkal jobb a helyzet a marosvásárhelyi egyetemhez képest, hiszen Kolozsváron már az 1990-es évek végén megalakultak a kisebbségi, a magyar és a német úgynevezett tanulmányi vonalak, amelyek már egyfajta külön tagozatot jelentettek.

Az új oktatási törvény nyomán azonban most megalakulhattak a magyar nyelvű intézetek (a korábbi tanszékek helyett), illetve a főtanszékek, ami nagyobb fokú önállóságot biztosít az eddigiekhez képest a magyar tagozat számára. Magyari közölte, hogy eddig 18 ilyen magyar intézet jött létre.

A Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja által ismertetett statisztika szerint Romániában évente körülbelül 8 ezer diák érettségizik magyar nyelven, csak 25 százalékuk folytatja anyanyelven egyetemi tanulmányait, további 25 százalékuk pedig román nyelven tanul tovább. Az érettségizők 50 százaléka nem vesz részt felsőoktatásban. Ennek ellenére egyre népszerűbbek az erdélyei egyetemek - összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.