Itt van a "feketelista": kinek kell legalább százezer forintot fizetnie szeptemberben?

Míg az orvostanhallgatóknak és a leendő építészeknek akár százezer forintjukba is kerülhet az első félév, más képzési területeken már néhány ezer forintból meg lehet úszni az első szemesztert. Utánajártunk, mennyibe kerül a gólyáknak a tanévkezdés.

  • Eduline

Tízezer és százezer forint közötti összeget költenek az elsőéves egyetemisták a tanévkezdésre – az összeg képzési területenként és szakonként eltér, a legtöbb kiadással a leendő orvosoknak, iparművészeknek és építészeknek, a legkevesebbel pedig a bölcsészhallgatóknak kell számolniuk. Mennyibe kerül a diploma vidéken és Budapesten, kollégiumi és albérleti díjjal együtt? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Orvostanhallgatók: nem csak a tandíj magas

„Az elsős orvostanhallgatók az átlagnál jóval többet költenek a tankönyvekre, ha csak a kötelező könyveket számítjuk, legalább 70-80 ezer forintot, de ha valaki egy igazán jó anatómiaatlaszt vásárol, akkor akár százezer forintba is kerülhet a tanévkezdés” – mondja Szécsényi-Nagy Balázs, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

Anatómiai atlasz, szakkönyvek, köpeny, csipesz - az orvostanhallgatók költenek a legtöbbet a tanévkezdésre
Túry Gergely

Egy jó minőségű anatómiaatlasz ára jelenleg 39 000 forint, de az elsősöknek be kell szerezniük egy funkcionális anatómia könyvet (17 800 Ft), egy embriológia (7900 Ft), egy biokémia (9700 Ft) és egy biofizika tankönyvet (11 300 Ft) is. A tankönyveken természetesen lehet spórolni. Használt könyvek vásárlásával a költségeket akár felére is csökkenthetik, de érdemes kihasználni az orvosi tankönyveket forgalmazó Medicina Kiadó akcióit is – tőlük a legfontosabb könyveket és jegyzeteket minden félév elején tíz-húsz százalékos kedvezménnyel be lehet szerezni. Könyvtárak természetesen az orvosi egyetemeken is vannak, ám az első évben szükséges alap-szakirodalmakból biztosan nincs annyi példány, ahány gólya.

Az orvosi és fogorvosi karokon tanuló hallgatók számára a tankönyvek beszerzésével még nem ér véget a költekezés. Orvostanhallgatóként mindenképpen számolni kell olyan kisebb tételekkel, mint a köpeny, a szike, a csipesz, a gumikesztyű vagy a lábzsák, az anatómiavizsgára készülő, az átlagosnál szorgalmasabb orvostanhallgatók pedig akár koponyát is vásárolhatnak – egy műanyag utánzat ára 50 000 forint körül mozog, valódi koponyát pedig 80 000-ért lehet szerezni, persze illegálisan. „Bár az emberi koponya árusítása illegális, az orvostanhallgatók pontosan tudják, hogy kitől lehet ilyesmit szerezni” – mondja Zsuzsa, a Debreceni Egyetem negyedéves hallgatója.

Ugyancsak jelentős kiadásokkal kell számolniuk az építészhallgatóknak is. Az ő esetükben elsősorban a tablókhoz, makettekhez szükséges eszközök beszerzése jelent komolyabb kiadást, így a félév elején és az év közben szükséges anyagok költsége akár ötven- és százezer forint közötti összegre is rúghat.

Fotósok és iparművészek – egész félévben drága a tanulás

Speciális helyzetben vannak, és kimondottan sokat költenek az egyetemi tanulmányaik megkezdésekor a leendő kreatív szakemberek is. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotószakos HÖK-elnöke, Turós Balázs azt mondja, már a felvételihez szükséges portfólió is elkészítése is körülbelül negyvenezer forintjába került, sokan azonban százezreket költenek erre is.

„A művészeti képzésben résztvevők speciális helyzetben vannak. A nyersanyagokat a félév során újra és újra pótolni kell, ez a textilszakosok esetében akár százezer forintra is rúghat. A félév végi ún. „kipakolás” megint csak nagy terhet ró a hallgatókra, hiszen a MOME-n elsősorban nem az elméleti vizsgák, hanem az elkészült „produktumok” alapján értékelik a hallgatókat” – mondja Turós Balázs.

Jobban járnak a műszakisok és a bölcsészek

Ennél jóval kevesebbet kell költeniük első egyetemi félévükre a műszaki és a természettudományi karok hallgatóinak – bár ahogy a legtöbb egyetemistának, úgy nekik is szükségük van az induláshoz egy laptopra (ennek ára 100 ezer forintnál kezdődik), a biológusok, környezettan szakosok és matematikusok alapkönyvei körülbelül tízezer forintba kerülnek, egy elsőéves gépészmérnök hallgató pedig nagyjából tizenötezer forintot költ a tankönyvekre.
Az ELTE lágymányosi kampusza - a terepgyakorlatok is jelentős kiadással járnak

"Az első félév költségei szakonként különbözőek. A kémia BSc-s hallgatóknak szükségük van például köpenyre, védőszemüvegre és olyan kisebb laborkellékekre, mint a csipesz vagy a kanál, ezeknek az ára körülbelül 7500 forint körül mozog” – mondja Árendás Péter, az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke. Több TTK-s alapszakon már az első félévben is van terepgyakorlat, ennek részvételi költsége körülbelül tízezer forint, de a szükséges kellékek (kalapács, védőszemüveg) beszerzése is komoly terhet ró a hallgatókra.

A legkevesebb költséggel a bölcsészhallgatók számolhatnak. Egy-két kivételtől eltekintve nincsenek „kötelező” alapkönyvek, hiszen az oktatók döntik el, hogy az adott évben mi lesz a kötelező szakirodalom – ezeket pedig a legtöbb esetben könyvtárból vagy fénymásolt formában is be lehet szerezni. Mennyibe kerülnek az egyetemi kollégiumok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Horváth Dóra

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.