Egyre népszerűbb az ápolóképzés a pécsi egyetemen

Növekszik az érdeklődés a diplomás ápolói képzés iránt a Pécsi Tudományegyetemen (PTE), ahol korábban a jelentkezők alacsony száma miatt felmerült, hogy a szakot nem minden évben hirdetik meg a továbbtanulóknak.

  • Eduline
Betlehem József, a PTE Egészségtudományi Karának (ETK) dékánja elmondta: szeptemberben 65 leendő ápoló kezdheti meg tanulmányait a nappali tagozaton. A szakra idén több mint háromszoros volt a túljelentkezés annak ellenére, hogy az elmúlt évhez képest 55 százalékkal nőtt a keretszám.

"A jelenség azzal magyarázható, hogy a gazdasági válságban kialakult bizonytalan foglalkoztatási helyzetben a stabil állást kínáló egészségügy még a szerényebb kereseti lehetőségek ellenére is vonzza a fiatalokat" - jegyezte meg a dékán, aki azt sem zárja ki, hogy sokan a majdani külföldi munkavállalás és az ottani jobb fizetés reményében akarnak ápolók lenni.

MTI / Balázs Attila

Betlehem József kitért rá, a levelezős ápolóképzés iránt ugyan szerényebb, de folyamatos az érdeklődés. Az ide jelentkezők már ma is az egészségügyben dolgoznak, így új munkaerőt nem jelentenek az ágazat intézményeinek, de kvalifikáltabbakat igen.

"Az elmúlt tíz évben többször előfordult, hogy a szerény érdeklődés miatt még az ápolóképzés keretszámát sem sikerült feltölteni, s a PTE ETK vezetésében komolyan felmerült, hogy a szakot egyes években meg sem hirdetik a felvételizőknek" - mondta. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kormány műszakpótlékkal kapcsolatos tervei kedvezőtlenül befolyásolhatják a képzésbe való jelentkezések ma még pozitív tendenciáit is.

A dékán szólt arról is, hogy az egészségtudományi képzés idén erősödik a Dél-Dunántúlon, a kar ugyanis képzéseire 2010-hez képest 46 százalékkal több hallgatót vehetett fel. Értékelése szerint ez komoly változást jelent azok után, hogy az oktatási irányítás 2003-hoz viszonyítva tavaly 56 százalékkal kevesebb diák felvételét engedélyezte számukra. Úgy vélte, hogy a keretszám növekedésének néhány év múlva kedvező hatása lehet a szakemberhiánnyal küszködő egészségügyi ellátórendszerre.

Betlehem József közölte: a kar hat alapszakán és öt mesterképzésén jelenleg több mint 2300-an tanulnak. Az idén új campust kapnak Pécs belvárosában, az egyetemi könyvtár egykori épületében.

A dékán kitért rá, hogy az ETK irányításával működik a Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola. Az intézményben ugyan még nem zárultak le a beiskolázások, de már most is látszik, hogy az érdeklődés ott is növekszik a középfokú egészségügyi képzések iránt.

Az elmúlt napokban több lap is foglalkozott azzal, hogy ápolók távoznak a PTE klinikáiról, és külföldön vállalnak munkát. A Népszabadság 40, az Új Dunántúli Napló 25 szakember távozásáról írt, előbbit cáfolta, utóbbit elismerte az egyetem vezetése.

A klinikai központ közleményében hangsúlyozta: a távozások tényét sajnálják, de a klinikák betegellátása a munkaszervezéssel és esetlegesen új dolgozók felvételével továbbra is biztonságos, a szakdolgozói létszám megfelel az előírásoknak.

Megjegyezték, hogy a magyar ápolók szaktudása "eladható" külföldön. Voltak már hasonló időszakok, amikor egyszerre többen döntöttek a külföldi munkavállalás mellett. A tapasztalat az, hogy az ápolók két-három év múlva visszatérnek a hazai betegellátásba.

MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.