Egyre népszerűbb az ápolóképzés a pécsi egyetemen

Növekszik az érdeklődés a diplomás ápolói képzés iránt a Pécsi Tudományegyetemen (PTE), ahol korábban a jelentkezők alacsony száma miatt felmerült, hogy a szakot nem minden évben hirdetik meg a továbbtanulóknak.

  • Eduline
Betlehem József, a PTE Egészségtudományi Karának (ETK) dékánja elmondta: szeptemberben 65 leendő ápoló kezdheti meg tanulmányait a nappali tagozaton. A szakra idén több mint háromszoros volt a túljelentkezés annak ellenére, hogy az elmúlt évhez képest 55 százalékkal nőtt a keretszám.

"A jelenség azzal magyarázható, hogy a gazdasági válságban kialakult bizonytalan foglalkoztatási helyzetben a stabil állást kínáló egészségügy még a szerényebb kereseti lehetőségek ellenére is vonzza a fiatalokat" - jegyezte meg a dékán, aki azt sem zárja ki, hogy sokan a majdani külföldi munkavállalás és az ottani jobb fizetés reményében akarnak ápolók lenni.

MTI / Balázs Attila

Betlehem József kitért rá, a levelezős ápolóképzés iránt ugyan szerényebb, de folyamatos az érdeklődés. Az ide jelentkezők már ma is az egészségügyben dolgoznak, így új munkaerőt nem jelentenek az ágazat intézményeinek, de kvalifikáltabbakat igen.

"Az elmúlt tíz évben többször előfordult, hogy a szerény érdeklődés miatt még az ápolóképzés keretszámát sem sikerült feltölteni, s a PTE ETK vezetésében komolyan felmerült, hogy a szakot egyes években meg sem hirdetik a felvételizőknek" - mondta. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kormány műszakpótlékkal kapcsolatos tervei kedvezőtlenül befolyásolhatják a képzésbe való jelentkezések ma még pozitív tendenciáit is.

A dékán szólt arról is, hogy az egészségtudományi képzés idén erősödik a Dél-Dunántúlon, a kar ugyanis képzéseire 2010-hez képest 46 százalékkal több hallgatót vehetett fel. Értékelése szerint ez komoly változást jelent azok után, hogy az oktatási irányítás 2003-hoz viszonyítva tavaly 56 százalékkal kevesebb diák felvételét engedélyezte számukra. Úgy vélte, hogy a keretszám növekedésének néhány év múlva kedvező hatása lehet a szakemberhiánnyal küszködő egészségügyi ellátórendszerre.

Betlehem József közölte: a kar hat alapszakán és öt mesterképzésén jelenleg több mint 2300-an tanulnak. Az idén új campust kapnak Pécs belvárosában, az egyetemi könyvtár egykori épületében.

A dékán kitért rá, hogy az ETK irányításával működik a Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola. Az intézményben ugyan még nem zárultak le a beiskolázások, de már most is látszik, hogy az érdeklődés ott is növekszik a középfokú egészségügyi képzések iránt.

Az elmúlt napokban több lap is foglalkozott azzal, hogy ápolók távoznak a PTE klinikáiról, és külföldön vállalnak munkát. A Népszabadság 40, az Új Dunántúli Napló 25 szakember távozásáról írt, előbbit cáfolta, utóbbit elismerte az egyetem vezetése.

A klinikai központ közleményében hangsúlyozta: a távozások tényét sajnálják, de a klinikák betegellátása a munkaszervezéssel és esetlegesen új dolgozók felvételével továbbra is biztonságos, a szakdolgozói létszám megfelel az előírásoknak.

Megjegyezték, hogy a magyar ápolók szaktudása "eladható" külföldön. Voltak már hasonló időszakok, amikor egyszerre többen döntöttek a külföldi munkavállalás mellett. A tapasztalat az, hogy az ápolók két-három év múlva visszatérnek a hazai betegellátásba.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.