A cseh kormány azt tervezi, hogy két év múlva tandíjat vezet be az állami egyetemeken és főiskolákon - jelentette hétfőn a Právo című prágai napilap, Josef Dobes oktatási miniszterre hivatkozva.
Dobes közlése szerint az egyetemistáknak 2013-tól szemeszterenként 10 ezer koronáig (mintegy 113 ezer forint) terjedő tandíjat kell majd fizetniük, vagyis egy tanévre számolva akár 20 ezer koronát.
Hogy a tehetséges, de rosszabb anyagi körülmények között élő diákokat ez ne tartsa távol a felsőfokú tanulmányoktól, a kabinet azt mérlegeli, hogy a tandíj utólagos megfizetésére is lehetőséget biztosít. Ez esetben az egyetem egy banktól kapná meg járandóságát, s az összeg visszafizetésére az állam vállalna garanciát. A végzett hallgatók a hitelt azután kezdenék törleszteni a banknak, hogy munkát találtak, és bérük elérte legalább az országos átlagbért. Az elképzelésről a prágai oktatásügyi tárca megvalósíthatósági tanulmányt rendelt, különös tekintettel a diákhitel intézményére, s a tandíjról szóló törvényt a Polgári Demokratikus Párt (ODS) vezette kormány még az év vége előtt a parlament elé készül terjeszteni. Tandíj és diplomaadó - hol mennyit kell fizetni a diplomáért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az oktatási miniszter pártja, a centrista Közügyek (VV) - amely a kisebbik koalíciós partner szerepét tölti be a kormányban - korábban amellett kardoskodott, hogy a tandíj bevezetését halasszák a következő, 2014-es választások utánra, ezzel is enyhítve a kormány tervezett adóügyi, szociális, egészségügyi és nyugdíjreformjait.
Az állami egyetemeken és főiskolákon végzett tanulmányok máig ingyenesek Csehországban, miközben az államnak egy diák képzése átlagosan közel 3 millió koronájába kerül. A diákoknak csak a meghatározott tanulmányi idő túllépése esetén kell tandíjat fizetniük, szemeszterenként mintegy 10 ezer koronát. Egy hároméves alapképzést például négy év alatt, a mesterképzéssel együtt ötéves egyetemi tantervet pedig legfeljebb hat év alatt kell teljesíteni. A magánkézben lévő felsőoktatási intézmények már ma is tandíjat szednek, amely rendszerint magasabb annál, amit az állami egyetemeken készülnek bevezetni.MTI
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
