Egyes szakok bezárását helyezte kilátásba az egyik legnagyobb osztrák felsőoktatási intézmény, a Bécsi Egyetem rektora egy interjúban.
Heinz Engl rektor a Der Standard című lapnak nyilatkozva kijelentette, egyes szakok bezárását mérlegeli, ha nem emelik a 2013-15 közötti előirányzatokat.
A tandíjak és felvételi vizsgák bevezetéséről szóló tavalyi viták és hallgatói tüntetések után az ősz közeledtével ismét napirendre kerültek a felsőoktatás finanszírozásának nehézségei Ausztriában. A Bécsi Egyetem elsős hallgatóinak száma változatlan finanszírozás mellett várhatóan nyolcezer fővel (95 ezer főre) növekszik, a Salzburgi Egyetemre pedig eddig több német hallgató iratkozott be az idén, mint ahány osztrák.
Engl szerint az osztrák egyetemek megfelelő szinten való működtetéséhez 900 millió euró hiányzik, az általa vezetett egyetemnek pedig 150 millió euróval több forrásra lenne szüksége.
Az egyre nagyobb számban érkező német hallgatók, de a hallgatói létszám növekedése általában is növekvő gondot jelent az osztrák egyetemek számára. Németországgal ellentétben ugyanis Ausztriában 2009 óta a legtöbb egyetemi szakra felvételi vizsgák és tandíjfizetés nélkül be lehet jutni. Hogy a hallgatói "rohamot" kezelni tudják, néhány intézményben tavaly év végi szelektáló vizsgákat vezettek be, máshol megszabják a külföldi hallgatók maximális arányát. A Die Presse című napilap arról számolt be pénteken, hogy a felvételi vizsgák és tandíjak bevezetését eddig határozottan elutasító Osztrák Szociáldemokrata Pártban (SPÖ) egyre többek hajlanak kompromisszumra a koalíciós partner Osztrák Néppárttal (ÖVP). Ennek feltétele az lehet, hogy az ÖVP viszont beleegyezzen a 10-14 évesek oktatásának egységesítésébe.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
