Megszüntethetnek több szakot a finanszírozás nehézségei miatt a bécsi egyetemen

Egyes szakok bezárását helyezte kilátásba az egyik legnagyobb osztrák felsőoktatási intézmény, a Bécsi Egyetem rektora egy interjúban.

  • Eduline

Heinz Engl rektor a Der Standard című lapnak nyilatkozva kijelentette, egyes szakok bezárását mérlegeli, ha nem emelik a 2013-15 közötti előirányzatokat.

 

A tandíjak és felvételi vizsgák bevezetéséről szóló tavalyi viták és hallgatói tüntetések után az ősz közeledtével ismét napirendre kerültek a felsőoktatás finanszírozásának nehézségei Ausztriában. A Bécsi Egyetem elsős hallgatóinak száma változatlan finanszírozás mellett várhatóan nyolcezer fővel (95 ezer főre) növekszik, a Salzburgi Egyetemre pedig eddig több német hallgató iratkozott be az idén, mint ahány osztrák.
A 2009-es diáktüntetés a Bécsi Egyetemen - még mindig nagy a baj
Wikipedia

Engl szerint az osztrák egyetemek megfelelő szinten való működtetéséhez 900 millió euró hiányzik, az általa vezetett egyetemnek pedig 150 millió euróval több forrásra lenne szüksége.

 

Az egyre nagyobb számban érkező német hallgatók, de a hallgatói létszám növekedése általában is növekvő gondot jelent az osztrák egyetemek számára. Németországgal ellentétben ugyanis Ausztriában 2009 óta a legtöbb egyetemi szakra felvételi vizsgák és tandíjfizetés nélkül be lehet jutni. Hogy a hallgatói "rohamot" kezelni tudják, néhány intézményben tavaly év végi szelektáló vizsgákat vezettek be, máshol megszabják a külföldi hallgatók maximális arányát.

 

A Die Presse című napilap arról számolt be pénteken, hogy a felvételi vizsgák és tandíjak bevezetését eddig határozottan elutasító Osztrák Szociáldemokrata Pártban (SPÖ) egyre többek hajlanak kompromisszumra a koalíciós partner Osztrák Néppárttal (ÖVP). Ennek feltétele az lehet, hogy az ÖVP viszont beleegyezzen a 10-14 évesek oktatásának egységesítésébe.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.