Egyes szakok bezárását helyezte kilátásba az egyik legnagyobb osztrák felsőoktatási intézmény, a Bécsi Egyetem rektora egy interjúban.
Heinz Engl rektor a Der Standard című lapnak nyilatkozva kijelentette, egyes szakok bezárását mérlegeli, ha nem emelik a 2013-15 közötti előirányzatokat.
A tandíjak és felvételi vizsgák bevezetéséről szóló tavalyi viták és hallgatói tüntetések után az ősz közeledtével ismét napirendre kerültek a felsőoktatás finanszírozásának nehézségei Ausztriában. A Bécsi Egyetem elsős hallgatóinak száma változatlan finanszírozás mellett várhatóan nyolcezer fővel (95 ezer főre) növekszik, a Salzburgi Egyetemre pedig eddig több német hallgató iratkozott be az idén, mint ahány osztrák.
Engl szerint az osztrák egyetemek megfelelő szinten való működtetéséhez 900 millió euró hiányzik, az általa vezetett egyetemnek pedig 150 millió euróval több forrásra lenne szüksége.
Az egyre nagyobb számban érkező német hallgatók, de a hallgatói létszám növekedése általában is növekvő gondot jelent az osztrák egyetemek számára. Németországgal ellentétben ugyanis Ausztriában 2009 óta a legtöbb egyetemi szakra felvételi vizsgák és tandíjfizetés nélkül be lehet jutni. Hogy a hallgatói "rohamot" kezelni tudják, néhány intézményben tavaly év végi szelektáló vizsgákat vezettek be, máshol megszabják a külföldi hallgatók maximális arányát. A Die Presse című napilap arról számolt be pénteken, hogy a felvételi vizsgák és tandíjak bevezetését eddig határozottan elutasító Osztrák Szociáldemokrata Pártban (SPÖ) egyre többek hajlanak kompromisszumra a koalíciós partner Osztrák Néppárttal (ÖVP). Ennek feltétele az lehet, hogy az ÖVP viszont beleegyezzen a 10-14 évesek oktatásának egységesítésébe.MTI
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
