Minden harmadik olasz egyetemista „binge drinker”, vagyis egy-egy hallgatói buli előtt rövid idő alatt annyi alkoholt fogyaszt, hogy ájulásig lerészegedik – olvasható egy friss felmérésben.
Az angol "binge eating" mintájára néhány éve megjelent a "binge drinking" kifejezés, amely gyors lerészegedést jelent – a szakemberek szerint a középiskolások és az egyetemisták által előszeretettel alkalmazott „módszer” lényege, hogy hatvan-hetven perc alatt legalább öt egységnyi alkoholt el kell fogyasztani.
Egy egység három deciliter sörnek, két deciliter bornak vagy öt centiliter égetett szesznek felel meg, vagyis egy „binge drinker” egy óra alatt akár két és fél deciliter röviditalt is megihat. Több amerikai kutatás szerint a rohamszerű lerészegedés a tizenhárom-tizennégy éves diákoknál gyakran okoz „filmszakadást”, az Egyesült Államokban élő középiskolások tíz százaléka számolt be átmeneti emlékezetkiesésről.
Az addiktológusok szerint nem ez az egyetlen negatív hatása a gyors lerészegedésnek – a binge drinkerek nagyobb eséllyel próbálnak ki kábítószereket, mint azok, akik kisebb mennyiségű alkoholt, lassabban fogyasztanak, de hajlamosak az alkoholproblémákra és a mentális egészséggel kapcsolatos egyéb zavarokra is.
Binge drinking: tragédia a Kecskeméti Főiskolán
2010 októberében a Kecskeméti Főiskola egyik elsőéves hallgatója vesztette életét, miután a gólyabálra készülve túl sokat ivott, rosszul lett és megfulladt. A húszéves fülöpjakabi főiskolás – szobatársai szerint – nagyon sokat ivott, már ájulásig részeg volt, amikor úgy döntött, hogy lefekszik aludni. A barátai elmentek a gólyabálra, amikor éjfél után hazaértek, a fiú még élt, aludt – reggel azonban már holtan találták az ágyában.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
