Több mint száz politikus volt kénytelen az elmúlt években lemondani kormány- és parlamenti tisztségéről, mert kiderült, hogy hamis diplomát vásároltak. A kínos helyzetbe került politikusok között volt belügyminiszter, ellenzéki és kormánypárti képviselő is. Oktatási miniszter - eddig - még nem bukott le.
2008-ban az iráni belügyminiszter volt kénytelen magyarázkodni oklevele miatt: Ali Kordan önéletrajzában az állt, hogy az Oxfordtól kapott díszdoktori címet, Nagy-Britannia legrégebbi egyeteme azonban közleményben cáfolta, hogy díszdoktori vagy bármilyen más címet adományozott volna a politikusnak.
Kordan később elismerte, hogy hamisak voltak a dokumentumok, de azt állította, hogy őt is becsapták. A miniszterelnökhöz írott levelében az állt, hogy Teheránban felkereste egy ismeretlen férfi, aki nagyon meggyőzően a brit egyetem képviselőjének adta ki magát, és átadta neki a díszdoktori oklevelet. Az iráni parlament végül eltávolította posztjáról a belügyminisztert. Hogyan működnek a diplomagyárak, mennyibe kerül egy hamis diploma? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
2009-ben az ukrán biztonsági szolgálat elnökhelyettesét menesztették diplomahamisítás gyanúja miatt. Andrij Kiszlinszkij korábban államfői tanácsadó, majd az elnökségi hivatal helyettes vezetője volt – a politikust a kijevi Tarast Sevcsenko Egyetem hozta kellemetlen helyzetbe, amikor közölte, hogy Kiszlinszkij soha nem volt az intézmény hallgatója.
Újabban a magas állami tisztségeket betöltő hivatalnokok kifinomult módszerekkel jutnak diplomához: oroszországi, moldovai vagy kazahsztáni felsőoktatási intézményektől beszerzett igazolásokkal ukrajnai egyetemek utolsó évfolyamaira iratkoznak be, és ott kapnak „valódi” diplomát – nyilatkozta a golos.ua ukrán hírportálnak Hennagyij Moszkal ukrán parlamenti képviselő 2010 októberében, amikor harminckét hivatalnokkal kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy hamis diplomával töltik be tisztségüket.
Az elmúlt évek legnagyobb diplomahamisítási botránya mégsem Ukrajnában, hanem Pakisztánban robbant ki 2010-ben: százöt jelenlegi és korábbi képviselő került bajba, mert állítólag hamis diplomát használt, a botrány szinte mindegyik parlamenti pártot érintette.edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
