Politikusok hamis diplomával: magyarázkodniuk kell

Több mint száz politikus volt kénytelen az elmúlt években lemondani kormány- és parlamenti tisztségéről, mert kiderült, hogy hamis diplomát vásároltak. A kínos helyzetbe került politikusok között volt belügyminiszter, ellenzéki és kormánypárti képviselő is. Oktatási miniszter - eddig - még nem bukott le.

  • Eduline

2008-ban az iráni belügyminiszter volt kénytelen magyarázkodni oklevele miatt: Ali Kordan önéletrajzában az állt, hogy az Oxfordtól kapott díszdoktori címet, Nagy-Britannia legrégebbi egyeteme azonban közleményben cáfolta, hogy díszdoktori vagy bármilyen más címet adományozott volna a politikusnak.

Kordan később elismerte, hogy hamisak voltak a dokumentumok, de azt állította, hogy őt is becsapták. A miniszterelnökhöz írott levelében az állt, hogy Teheránban felkereste egy ismeretlen férfi, aki nagyon meggyőzően a brit egyetem képviselőjének adta ki magát, és átadta neki a díszdoktori oklevelet. Az iráni parlament végül eltávolította posztjáról a belügyminisztert. Hogyan működnek a diplomagyárak, mennyibe kerül egy hamis diploma? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Több száz politikus bukott le az elmúlt években, mert hamisítóktól vett diplomát
MTI / Filep István

2009-ben az ukrán biztonsági szolgálat elnökhelyettesét menesztették diplomahamisítás gyanúja miatt. Andrij Kiszlinszkij korábban államfői tanácsadó, majd az elnökségi hivatal helyettes vezetője volt – a politikust a kijevi Tarast Sevcsenko Egyetem hozta kellemetlen helyzetbe, amikor közölte, hogy Kiszlinszkij soha nem volt az intézmény hallgatója.

Újabban a magas állami tisztségeket betöltő hivatalnokok kifinomult módszerekkel jutnak diplomához: oroszországi, moldovai vagy kazahsztáni felsőoktatási intézményektől beszerzett igazolásokkal ukrajnai egyetemek utolsó évfolyamaira iratkoznak be, és ott kapnak „valódi” diplomát – nyilatkozta a golos.ua ukrán hírportálnak Hennagyij Moszkal ukrán parlamenti képviselő 2010 októberében, amikor harminckét hivatalnokkal kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy hamis diplomával töltik be tisztségüket.

Az elmúlt évek legnagyobb diplomahamisítási botránya mégsem Ukrajnában, hanem Pakisztánban robbant ki 2010-ben: százöt jelenlegi és korábbi képviselő került bajba, mert állítólag hamis diplomát használt, a botrány szinte mindegyik parlamenti pártot érintette.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.