LMP: az új felsőoktatási törvény diákok tömegét zárja ki az egyetemekről

A kormány nyilvánosságra került felsőoktatási koncepciója fiatalok tömegeit zárná ki a felsőoktatásból, ráadásul a tervezett intézkedések élesen szemben állnak Magyarország európai uniós kötelezettségeivel és az ország érdekeivel - áll az LMP csütörtöki közleményében, amelyben Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő azt írja: "ha a Fidesz végrehajtja, amit tervez, akkor joggal mondhatjuk, hogy hazugsággal került hatalomra".

  • Eduline

A Fidesz a sajtóban nyilvánosságra került tervek szerint az előző kormányhoz hasonlóan a felsőoktatáshoz való hozzáférést korlátozná - értékeli az ellenzéki párt, amely szerint az eszköz korábban a tandíj volt, most a hallgatói létszám mesterséges csökkentése.

 

Az LMP jelzi, hogy nyelvvizsgához kötnék az egyetemi jelentkezést, miközben a közoktatásból is forrásokat vonnak ki és nem biztosítják a megfelelő színvonalú nyelvtanítást; így csak azok jutnának be az egyetemre, akiknek telik magánnyelvtanárra. A hallgatók induló tudás- és kompetenciaszintjének emeléséhez az LMP szerint csak a közoktatás színvonalának javításán át vezet az út.

 

A tervezett intézkedések az LMP szerint élesen szemben állnak az ország európai uniós kötelezettségeivel, hiszen Magyarország a diplomások arányának növelésére vállalt kötelezettséget. Uniós vállalás és nemzeti érdek a kutatás-fejlesztés támogatása is, ehhez képest az egyetemek kutatási forrásait a felére akarják csökkenteni; így azonban legfeljebb tudatlanság-alapú társadalom épülhet - áll a közleményben.

 

Felszámolnák az egyetemi autonómiát, ami helyett tervutasításos rendszer jönne létre; "a Fidesz nagyon gőgös, ha azt képzeli, hogy előre látja a jövőt, és el tudja dönteni, pontosan hány mérnökre, munkásra, nyelvtanárra lesz szükség 30-40 év múlva" - véli az ellenzéki politikus.

 

Minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar felsőoktatás a körülményekhez képest jól igazodik a munkaerőpiac elvárásaihoz; ezt bizonyítja az alacsony diplomás-munkanélküliség - közli az LMP, amely őszintén reméli, hogy a kormány meggondolja magát, "és nem saját rövid távú, hanem az ország hosszú távú érdekeinek megfelelően alakítja át a felsőoktatást". A "szociális népszavazás" során a Fidesz az ellenkezőjét ígérte annak, amire most készül - értékeli Osztolykán Ágnes.

MTI

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.