Újabb drasztikus váltás: mi lesz a szolnoki és a gyöngyösi főiskola sorsa?

Az egyetemek kormány alá rendelése, a felsőoktatási autonómia megszűnése, 36 milliárd forint kivonása, az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése - egyebek között ezeket tartalmazza a felsőoktatási koncepció legújabb tervezete, amelyet szerdai számában ismertet a Népszabadság. A dokumentumban nem szerepel az önálló Károly Róbert Főiskola és a Szolnoki Főiskola.

  • Eduline
A napilap birtokába került dokumentum szerint 2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból. Megváltozik a finanszírozás struktúrája, a képzési normatíva a jelenlegi 64 milliárdról 2014-re 15 milliárdra csökkenne, míg a fenntartói normatíva 32 milliárdról három év alatt 72 milliárdra emelkedne. Ez az intézményeknek fix bevételt jelent majd, függetlenül a hallgatóik számától. A tudományos normatíva 32 milliárdról kevesebb mint a felére, 15,4 milliárdra csökken 2014-re, de ezt már a jövő évben megérzik az intézmények: a drasztikus esés (32-ről 20 milliárdra) ugyanis ekkor következik majd be.

A tervezet 2012-től a jelenlegi 29 állami felsőoktatási intézmény helyett már csak 26-tal számol, a Szolnoki Főiskolát már a Kecskeméti Főiskola részeként említi, és nem szerepel az anyagban a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola sem.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola - a tervezet legújabb változatában már nem szerepel

A koncepció szerint az állam abba is bele kíván szólni, hogy milyen piaci szolgáltatók működjenek az intézményekben: "a kollégiumok, menzák és büfék központi irányítása lehetővé teszi egy állami cég létrehozatalát" - áll a javaslatban.

A felsőoktatási törvény tervezetének fő célja a nemzeti középosztály megteremtése: "a felsőoktatásnak - küldetésének megfelelően - olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget, nemzeti középosztályt kell nevelnie, amely tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő".

További terv, hogy megváltoztatnák a felvételi rendszerét: a jelentkezők egy részénél újra bevezetnék a szóbeli felvételit, és 2016-tól előírnák a C típusú középfokú nyelvvizsgát. Korlátoznák a hallgatókat abban is, hogy hány helyet jelölhetnek be a felvételi lapjukon, a jelenlegi korlátlan helyett csak hármat lehetne megjelölni - olvasható a Népszabadságban. A felvételi szabályok változásáról, a nyelvvizsga kötelezővé tételéről bővebb információt itt találsz.

eduline/MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.