Újabb drasztikus váltás: mi lesz a szolnoki és a gyöngyösi főiskola sorsa?

Az egyetemek kormány alá rendelése, a felsőoktatási autonómia megszűnése, 36 milliárd forint kivonása, az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése - egyebek között ezeket tartalmazza a felsőoktatási koncepció legújabb tervezete, amelyet szerdai számában ismertet a Népszabadság. A dokumentumban nem szerepel az önálló Károly Róbert Főiskola és a Szolnoki Főiskola.

  • Eduline

A napilap birtokába került dokumentum szerint 2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból. Megváltozik a finanszírozás struktúrája, a képzési normatíva a jelenlegi 64 milliárdról 2014-re 15 milliárdra csökkenne, míg a fenntartói normatíva 32 milliárdról három év alatt 72 milliárdra emelkedne. Ez az intézményeknek fix bevételt jelent majd, függetlenül a hallgatóik számától. A tudományos normatíva 32 milliárdról kevesebb mint a felére, 15,4 milliárdra csökken 2014-re, de ezt már a jövő évben megérzik az intézmények: a drasztikus esés (32-ről 20 milliárdra) ugyanis ekkor következik majd be.

A tervezet 2012-től a jelenlegi 29 állami felsőoktatási intézmény helyett már csak 26-tal számol, a Szolnoki Főiskolát már a Kecskeméti Főiskola részeként említi, és nem szerepel az anyagban a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola sem.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola - a tervezet legújabb változatában már nem szerepel

A koncepció szerint az állam abba is bele kíván szólni, hogy milyen piaci szolgáltatók működjenek az intézményekben: "a kollégiumok, menzák és büfék központi irányítása lehetővé teszi egy állami cég létrehozatalát" - áll a javaslatban.

A felsőoktatási törvény tervezetének fő célja a nemzeti középosztály megteremtése: "a felsőoktatásnak - küldetésének megfelelően - olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget, nemzeti középosztályt kell nevelnie, amely tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő".

További terv, hogy megváltoztatnák a felvételi rendszerét: a jelentkezők egy részénél újra bevezetnék a szóbeli felvételit, és 2016-tól előírnák a C típusú középfokú nyelvvizsgát. Korlátoznák a hallgatókat abban is, hogy hány helyet jelölhetnek be a felvételi lapjukon, a jelenlegi korlátlan helyett csak hármat lehetne megjelölni - olvasható a Népszabadságban.

A felvételi szabályok változásáról, a nyelvvizsga kötelezővé tételéről bővebb információt itt találsz.

eduline/MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.