Újabb drasztikus váltás: mi lesz a szolnoki és a gyöngyösi főiskola sorsa?

Az egyetemek kormány alá rendelése, a felsőoktatási autonómia megszűnése, 36 milliárd forint kivonása, az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése - egyebek között ezeket tartalmazza a felsőoktatási koncepció legújabb tervezete, amelyet szerdai számában ismertet a Népszabadság. A dokumentumban nem szerepel az önálló Károly Róbert Főiskola és a Szolnoki Főiskola.

  • Eduline
A napilap birtokába került dokumentum szerint 2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból. Megváltozik a finanszírozás struktúrája, a képzési normatíva a jelenlegi 64 milliárdról 2014-re 15 milliárdra csökkenne, míg a fenntartói normatíva 32 milliárdról három év alatt 72 milliárdra emelkedne. Ez az intézményeknek fix bevételt jelent majd, függetlenül a hallgatóik számától. A tudományos normatíva 32 milliárdról kevesebb mint a felére, 15,4 milliárdra csökken 2014-re, de ezt már a jövő évben megérzik az intézmények: a drasztikus esés (32-ről 20 milliárdra) ugyanis ekkor következik majd be.

A tervezet 2012-től a jelenlegi 29 állami felsőoktatási intézmény helyett már csak 26-tal számol, a Szolnoki Főiskolát már a Kecskeméti Főiskola részeként említi, és nem szerepel az anyagban a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola sem.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola - a tervezet legújabb változatában már nem szerepel

A koncepció szerint az állam abba is bele kíván szólni, hogy milyen piaci szolgáltatók működjenek az intézményekben: "a kollégiumok, menzák és büfék központi irányítása lehetővé teszi egy állami cég létrehozatalát" - áll a javaslatban.

A felsőoktatási törvény tervezetének fő célja a nemzeti középosztály megteremtése: "a felsőoktatásnak - küldetésének megfelelően - olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget, nemzeti középosztályt kell nevelnie, amely tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő".

További terv, hogy megváltoztatnák a felvételi rendszerét: a jelentkezők egy részénél újra bevezetnék a szóbeli felvételit, és 2016-tól előírnák a C típusú középfokú nyelvvizsgát. Korlátoznák a hallgatókat abban is, hogy hány helyet jelölhetnek be a felvételi lapjukon, a jelenlegi korlátlan helyett csak hármat lehetne megjelölni - olvasható a Népszabadságban. A felvételi szabályok változásáról, a nyelvvizsga kötelezővé tételéről bővebb információt itt találsz.

eduline/MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.