Nem baj, ha külföldre mennek a magyar fiatalok, csak jöjjenek utána vissza

Elkészült az új ifjúságpolitikai stratégia vitairata, a dokumentum már letölthető és kommentálható. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint kiemelt cél a fiatalok Magyarországon tartása, vagyis nem baj, ha elmennek külföldre tanulni, tapasztalatokat szerezni, csak térjenek haza és Magyarországon boldoguljanak. Soltész Miklós arról is beszélt, hogy meg kell tanítani a fiatalokat kulturáltan szórakozni.

  • Eduline
Soltész Miklós államtitkár erről az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai program vitairatát ismertető országjáró rendezvény záróeseményén beszélt csütörtökön, Budapesten. A politikus a vitairathoz több megjegyzést fűzve, hangsúlyozta, hogy a tehetséggondozás terén ne csak azokkal a fiatalokkal foglalkozzanak, akik az eszükkel tűnnek ki, hanem azokkal is, akik kézügyességükkel, szorgalmukkal. 

Az államtitkár emellett fontosnak tartja a magyar fiatalok önkéntességre szoktatását, ami nemcsak a jómódú fiatalok szocializációját, de azokét is segíti, akik hátrányból indulnak. Tapasztalatai szerint a fiatalok jelentős része nem tudja eldönteni, mit szeretne az életben, nem talál magának értelmes célt, ebben az önkéntesség gyakorlása nagy segítséget nyújthat.

Az államtitkár szerint változtatni kell a fiatalok szórakozási szokásain. Mint mondta, ezt mutatja a West Balkánban történt tragédia és az is, hogy a fiatalok mértéktelen alkoholizálásba és esetenként drogozásba kezdenek a fesztiválokon és más programokon. Soltész Miklós szerint meg kell tanítani a fiatalokat kulturáltan szórakozni. Ehhez kapcsolódva azt mondta: segíteni kell a fiatalok kapcsolattartását is, mert bár nagyon sok technikai újítás segít ebben, nagyon sokan mégis magányosak, nincsenek személyes kapcsolataik, nem lelnek párra. 

Soltész Miklós egy korábban vihart kavart abortusz-ellenes hirdetést mutat a parlamentben
MTI Koszticsák Szilárd

A vitairatot a múlt hónapban mutatták be, ezt egy ezerkétszáz fős ifjúságkutatás előzött meg. Akkor arra kérték a fiatalokat, hogy röviden mondják el az őket érintő problémákat és a megoldási javaslataikat. A koncepcióban tíz témakört jártak körül: Budapest, vidék, családalapítás, nők helyzete, kultúra, tehetséggondozás, oktatás, sport, szórakozás, állampolgári aktivitás. Mindegyik téma élére egy olyan fiatalt választottak, akiről úgy gondolják, hogy az adott területen már teljesítettek valamit. Az ő feladatuk, hogy ismertségüket kihasználva népszerűsítsék a koncepció gondolatait a fiatalok körében.

A stratégia bemutatására országjárást rendeztek, a csütörtöki, budapesti rendezvény az utolsó állomása volt ennek. A vitairatot  itt tudod elolvasni. 

 

MTI/eduline
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.