Nem baj, ha külföldre mennek a magyar fiatalok, csak jöjjenek utána vissza

Elkészült az új ifjúságpolitikai stratégia vitairata, a dokumentum már letölthető és kommentálható. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint kiemelt cél a fiatalok Magyarországon tartása, vagyis nem baj, ha elmennek külföldre tanulni, tapasztalatokat szerezni, csak térjenek haza és Magyarországon boldoguljanak. Soltész Miklós arról is beszélt, hogy meg kell tanítani a fiatalokat kulturáltan szórakozni.

  • Eduline
Soltész Miklós államtitkár erről az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai program vitairatát ismertető országjáró rendezvény záróeseményén beszélt csütörtökön, Budapesten. A politikus a vitairathoz több megjegyzést fűzve, hangsúlyozta, hogy a tehetséggondozás terén ne csak azokkal a fiatalokkal foglalkozzanak, akik az eszükkel tűnnek ki, hanem azokkal is, akik kézügyességükkel, szorgalmukkal. 

Az államtitkár emellett fontosnak tartja a magyar fiatalok önkéntességre szoktatását, ami nemcsak a jómódú fiatalok szocializációját, de azokét is segíti, akik hátrányból indulnak. Tapasztalatai szerint a fiatalok jelentős része nem tudja eldönteni, mit szeretne az életben, nem talál magának értelmes célt, ebben az önkéntesség gyakorlása nagy segítséget nyújthat.

Az államtitkár szerint változtatni kell a fiatalok szórakozási szokásain. Mint mondta, ezt mutatja a West Balkánban történt tragédia és az is, hogy a fiatalok mértéktelen alkoholizálásba és esetenként drogozásba kezdenek a fesztiválokon és más programokon. Soltész Miklós szerint meg kell tanítani a fiatalokat kulturáltan szórakozni. Ehhez kapcsolódva azt mondta: segíteni kell a fiatalok kapcsolattartását is, mert bár nagyon sok technikai újítás segít ebben, nagyon sokan mégis magányosak, nincsenek személyes kapcsolataik, nem lelnek párra. 

Soltész Miklós egy korábban vihart kavart abortusz-ellenes hirdetést mutat a parlamentben
MTI Koszticsák Szilárd

A vitairatot a múlt hónapban mutatták be, ezt egy ezerkétszáz fős ifjúságkutatás előzött meg. Akkor arra kérték a fiatalokat, hogy röviden mondják el az őket érintő problémákat és a megoldási javaslataikat. A koncepcióban tíz témakört jártak körül: Budapest, vidék, családalapítás, nők helyzete, kultúra, tehetséggondozás, oktatás, sport, szórakozás, állampolgári aktivitás. Mindegyik téma élére egy olyan fiatalt választottak, akiről úgy gondolják, hogy az adott területen már teljesítettek valamit. Az ő feladatuk, hogy ismertségüket kihasználva népszerűsítsék a koncepció gondolatait a fiatalok körében.

A stratégia bemutatására országjárást rendeztek, a csütörtöki, budapesti rendezvény az utolsó állomása volt ennek. A vitairatot  itt tudod elolvasni. 

 

MTI/eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.