Nehéz megmondani, hogy mennyire elterjedt a hivatkozás nélküli kopipésztelés a magyar felsőoktatásban, mivel az iskolák csak ad hoc módon használnak plágiumszűrő szoftvert – sőt, olyan intézmény is van, ahol tudatosan kerülik a program alkalmazását.
Gabóda Béla, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pedagógiatanára 2004-ben szerzett doktori fokozatot a Debreceni Egyetemen. Titulusát azonban 2009-ben visszavonta az intézmény doktori tanácsa, miután kiderült, hogy a szerző 70 oldalt emelt át mások műveiből disszertációjába anélkül, hogy a forrásokat feltüntette volna. Hasonló esetek a Budapesti Corvinus Egyetemen is történtek tavaly. Az iskola egyik doktoranduszának – akinek a dolgozata 14 százalékban volt forrásmegjelölés nélküli másolat – 2012-ig újra kell írnia az értekezést.
A másik esetben a hallgató - pechére - éppen a bíráló műveiből vett át szövegrészeket hivatkozás nélkül, őt kizárással büntette az intézmény. A történtek után mindkét egyetem doktori iskoláiban szigorították a PhD-hallgatók munkájának ellenőrzését, és kötelezővé tették a plágiumkereső szoftverek használatát. „Aki egyszer már megégette magát, nem engedheti meg, hogy még egyszer előforduljon ilyen eset” – mondja Csehné Nárai Szilvia, a Corvinus doktori tanácsának titkára.
Plágiumbotrányok külföldön Az elmúlt hónapokban több magas rangú vezető és elismert tudós keveredett plágiumbotrányokba világszerte. A legnagyobb port kavaró ügy Karl-Theodor zu Guttenberg német védelemi miniszter esete volt, akiről februárban derült ki, hogy 2007-ben benyújtott doktori disszertációjában több mint száz plagizált szövegrész szerepel. A beyreuthi egyetem jogi karának doktori tanácsa visszavonta a fokozatot, a miniszter néhány nappal később beadta lemondását.
Tavaly márciusban Wang Huit, a pekingi Tsinghua Egyetem professzorát vádolták plágiummal. Támadói szerint az irodalomprofesszor, aki a kínai Új Baloldal egyik szellemi vezetője, 1985-ben beadott disszertációjában hivatkozások nélkül vett át részeket mások műveiből. Az egyetemi oktatók nagy része Wang Hui pártjára állt: véleményük szerint a hiányos forrásmegjelölések oka a hanyag idézéstechnika volt. A botrány nem okozott törést a professzor karrierjében, de nagy visszhangot váltott ki a kínai akadémiai körökben – ahol egyelőre nincs konszenzus arra nézve, hogy mi számít plágiumnak.
Kevesen plagizálnak – vagy csak kevesen buknak le?
Más intézmények doktori programjain nem használnak kereső szoftvert – a megkérdezett iskolák szerint ugyanis erre nincs szükség. „A folyamatos témavezetői ellenőrzés, a többlépcsős, külsős szakértők bevonásával történő bírálati eljárás valamint a doktoranduszok és témavezetők között kialakuló mester-tanítvány jellegű viszony következtében elképzelhetetlen, hogy valaki plagizáljon” – mondja Bartholy Judit, az ELTE TTK doktori tanácsának elnöke. Bélyácz Iván, a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodástani doktori iskolájának vezetője szintén azon az állásponton van, hogy a konzulensi figyelem elegendő a plágium kiszűréséhez. A kar alapképzésein azonban más a helyzet. „Nappali tagozaton használják a programot, miután néhány éve az egyik szakdolgozatról kiderült, hogy a 85 százalékát egy helyről másolták” –indokolta döntést a vezető.
A Pécsi Egyetemhez hasonlóan más intézményekben is inkább az alap- és mesterképzéseken bukkannak fel plagizált dolgozatok, számuk azonban itt sem jelentős. A megkérdezett karok két-három plágiumesetről szereznek tudomást évente, tehát ezek alapján úgy tűnhet, hogy a magyar egyetemisták nem szeretnek mások tollaival ékeskedni. Az angol nyelvterületen készült statisztikák azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a hallgatók körében elharapódzó tendencia a forrásmegjelölés nélküli másolás. Az amerikai Center for Academic Integrity felméréséből kiderül, hogy az ottani egyetemisták 40 százaléka plagizál tanulmányai során, és az ő kétharmaduk erre nem tekint súlyos etikai vétségként. A netes kultúrában élő diákoknak természetesnek tűnik a szövegek hivatkozás nélküli másolása” – mondja Juhász Gábor, az ELTE TáTK oktatási dékánhelyettese, aki szerint az a néhány diák, aki lebukik, csak a jéghegy csúcsa.
Szúrópróba
A plágiumkeresők alkalmazása a magyar egyetemeken szúrópróbaszerűen történik – a megkeresett iskolák egyikében sincs erre vonatkozó központi szabályozás. Bár a szakdolgozatokat egyre több intézmény elektronikus formában is bekéri, az oktatók általában csak a gyanús szövegeket ellenőrzik. A szoftver szisztematikus használata annak ellenére sem bevett gyakorlat, hogy a plágium az összes egyetemen súlyos vétségnek számít. Ha a másolásra egy szakdolgozat esetében az opponens bukkan rá, a hallgató automatikusan egyest kap, és fegyelmi eljárás indul ellene. A fegyelmi szankció a plágiumvétség súlyával arányos – legrosszabb esetben a tanulót akár ki is zárhatják az intézményből.
A másoláson kapott diákok sokszor arra hivatkoznak, hogy nem ismerik a helyes idézési technikákat, így több karon külön kurzus keretében tanítják a forrásmegjelölés szabályait. „A képzéseinken nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre” – mondja Károly Krisztina, az ELTE BTK oktatási dékánhelyettese. „Az elmúlt öt év alatt benyújtott több tízezer dolgozatból mindössze háromban találtunk plágiumot” – teszi hozzá. Igaz, rendszeres szoftveres szűrés náluk sincs.
A plágiumkereső programok a diplomák értékét védik
A magyar felsőoktatás gyakorlatával ellentétben külföldön már számos iskolában természetes a szoftverek használata. Az egyik legnépszerűbb programra, a TurnItIn-re összesen kétezerötszáz felsőoktatási intézmény – köztük a legjobb egyetemei – fizet elő világszerte. A szoftver működése a rendszerbe betöltött szövegek darabolásán – úgy nevezett töredékek létrehozásán – és az egyes szövegek töredékei közti egyezések keresésén alapszik. A program a vizsgált dokumentumokat összeveti az adatbázissal, amely tartalmazhatja a már átnézett anyagokat, az internet szövegeit valamint előfizetéses oldalak publikációit. A plágiumkeresőt nemcsak a szakdolgozatok ellenőrzésénél, hanem az évközi munka során is használják. A TurnItIn WriteCheck platformján az oktatók létrehozhatnak egy mappát, amelybe a diákok feltöltik házifeladataikat, így azok automatikusan keresztülmennek egy ellenőrzésen.
| Kész dolgozatok egy kattintásra Az interneten több száz honlap árul kész szemináriumi dolgozatokat és diplomamunkákat a diákoknak. A rendszer egyszerű: a tanuló kiválaszt egy szöveget, és a rendelés kitöltése után vagy egy saját munkáért cserébe megkapja a kész házi feladatot. A papírgyárak a dolgozatokat többnyire az inspiráció és a tananyag megértésének eszközeiként tüntetik fel, de egyes oldalak, mint például a fastpapers.com egészen nyíltan buzdítanak plágiumra. „Gyors segítség kell a diplomamunkához? Nálunk megtalálod a mintát!” – írja a honlap, amely oldalanként tíz dollárért árulja a szövegeket. |
„A plágiumszűrés segít abban, hogy a hallgatók valóban megérdemeljék a diplomájukat, és a felsőoktatási intézmények bizonyítványai ne értéktelenedjenek el a piacon” – mondja Pataki Máté, a magyar nyelvű KOPI Online Plágiumkereső program fejlesztője. Az ingyenes honlap, amelyet az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya és az ausztrál Monash Egyetem hoztak létre 2003-ban, jelenleg 20 ezer dokumentumot őriz az adatbázisban, és húsz szótól, azaz körülbelül egy fél bekezdéstől mutatja ki az egyezést. A Debreceni Egyetem, az ELTE, a Corvinus és a BME oktatói időnként igénybe veszik a honlapot, de vannak iskolák, amelyek kimondottan ódzkodnak a KOPI használatától. „Sok helyen azért nem alkalmazzák a szoftvert, mert félnek, hogy kitudódik a plágium, és lerontja az iskola hírnevét” – mondja a programozó, akinek az egyik felsőoktatási intézmény munkatársa arról számolt be, hogy náluk a diplomamunkák 10 százaléka tartalmaz általában forrásmegjelölés nélküli idézeteket. A fejlesztő szerint az egyetemek és főiskolák összefogásával lehetséges lenne egy egységes plágiumszűrő-rendszer és egy átfogó adatbázis kiépítése. Ez esetben a programot telepíthetnék az egyes iskoláknál – így csak az intézményen belül látnák a szűrések eredményeit.
Barsi Böbe
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2011 című kiadványból, amit megvásárolhatsz az újságárusoknál, vagy megrendelhetsz a
weboldalon.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
