Nagy bajban vannak a nyolcvanas években született fiatalok

Egyre reménytelenebbnek tűnik az amerikai frissdiplomások munkaerő-piaci helyzete: az „elveszett generáció” akár az elnökválasztás kimenetelét is eldöntheti.

  • Eduline

Az amerikai statisztikák szerint a 16 és 24 év közötti álláskeresők 17 százaléka hónapok óta nem talál munkát, a 25 év alatti frissdiplomások felének vagy nincs munkája, vagy csak félállásban dolgozik, és gyakran nem a végzettségének megfelelő feladatokat kap – írja a Kitekintő.

Egy 2011-es kutatás szerint a 2006 és 2010 között végzett pályakezdők mindössze fele tudott teljes állást szerezni – egyes szakértők szerint tíz-tizenöt év is eltelhet, mire a munkaerőpiacra a recesszió idején lépő fiatalok elérik azt a jövedelemszintet, amelyet a korábban elhelyezkedő kortársaik élveznek.

Mennyit lehet keresni a legnépszerűbb szakokon megszerzett diplomával? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Fesztiválozó huszonévesek. Egyre nehezebb elszakadni otthonról?
Stiller Ákos

A borús munkaerő-piaci kilátások ráadásul súlyos eladósodottsággal párosulnak, egy átlagos amerikai hallgató ugyanis 27 ezer dolláros diákhitel-tartozással vág neki az álláskeresésnek. Nem meglepő, hogy a 2011-ben diplomát szerzett huszonévesek nyolcvanöt százaléka kénytelen visszaköltözni a szüleihez.

A szüleitől függetlenedni képtelen, egyesek által csak nindzsa-generációként (No Income, No Job, no Assets) emlegetett korosztály helyzetének a gazdasági hatások mellett hosszabb távú társadalmi következményei is lehetnek, a hazaköltöző fiatal felnőttek ugyanis jellemzően később házasodnak, vállalnak gyereket, de a pályakezdők sanyarú kilátásai a politikai erőviszonyokat is befolyásolhatják.

A nyolcvanas években született "elveszett generációról" szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Barack Obama 2008-as elnökválasztási sikerét nagyban köszönhette annak, hogy a modern kommunikációs csatornákat kihasználva ellenfeleinél sokkal sikeresebben tudta megszólítani a fiatalokat, akik az előző választáshoz képest hárommillióval többen járultak a szavazóurnákhoz.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.