Szócska szerint a rezidensek ösztöndíjprogramja "csak a kezdet"

Szócska Miklós közlése szerint a kezdő szakorvosoknak szóló, múlt pénteken bejelentett ösztöndíjprogram csak a kezdete az egészségügyi ágazat dolgozóit érintő bérkompenzációnak, a szaktárca bízik az ország jövőjében, annak gazdasági teljesítőképességében.

  • Eduline

Az egészségügyért felelős államtitkár erről kedden sajtótájékoztatón beszélt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének aznapi nyilatkozatára reagálva, amely szerint minden eddiginél nagyobb bérfeszültséget generálhat a szakorvosok ösztöndíja.

 

"Nem akarunk itt megállni" – fogalmazott az államtitkár. Ennek kapcsán emlékeztetett arra is, hogy ez az ösztöndíjprogram sem csupán a szakorvosoknak, hanem az őket tanító mentoroknak, tutoroknak is pluszpénzt jelent majd. A jövőben pedig lépéseket fognak tenni, hogy ezt a programot az egész rezidensi karra kiterjesszék, mindemellett folyamatosan dolgoznak az egyes csoportok életpályamodelljein is - tette hozzá.

 

Szócska Miklós közölte: ezzel az ösztöndíjprogrammal szerettek volna most a végző rezidenseknek üzenni, akiknek a Magyar Rezidens Szövetség felmérése szerint a 30 százaléka, vagyis az egyharmada bizonytalan abban, mit csináljon. A rezidensszövetség elnöke nyilatkozta azt korábban: "azonnal lépnie kell a kormánynak, ha itthon akarja tartani az orvosokat" - emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve: az első lépést megtették, most ennyire volt pénz.

 

Mint mondta, tudatában van annak, hogy már a hiányszakmában dolgozó rezidensek ötven százalékos bérpótléka is problémákat okozott, továbbá tudják, hogy az ilyen jellegű bérfeszültség nem tartható fenn sokáig. Ezért amellett, hogy bíznak az ország gazdasági fejlődésében, az egészségügyi szaktárca folyamatosan dolgozik az olyan alternatív forrásteremtési lehetőségeken, mint amilyen a közelmúltban elfogadott népegészségügyi termékadó, amelynek a bevételét az egészségügyre, elsősorban az egészségügyi dolgozók bérére kötelesek fordítani.

 

Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a szakorvosok ösztöndíja nem jár ingyen. Vállalniuk kell, hogy tíz évig a magyar állami egészségügyben dolgoznak, továbbá azt, hogy nem fogadnak el hálapénzt.

 

Utóbbi kapcsán Szócska Miklós azt mondta: épp a rezidensek kérése volt a paraszolvencia intézményének felszámolása. Ennek kapcsán meglepőnek nevezte, hogy az "egységes etikai normákat kialakító köztestület elnöke", Éger István azt mondta: a hálapénz megtagadását etikailag nem lehet kezelni.

 

Éger István, a MOK elnöke emellett sajtótájékoztatóján azt is sérelmezte, hogy az ösztöndíjprogramról nem egyeztettek velük előre. Erre reagálva Szócska Miklós közölte: erről az ösztöndíjprogramról előzetesen valóban nem tárgyaltak, de az orvosi kamara vezetőségét az elsők között, részletesen tájékoztatták a kormány döntéséről.

 

Szócska Miklós cáfolta, hogy a rezidensekkel sem egyeztettek előre a kérdésben. Azt mondta, június 25-én Páva Hanna helyettes államtitkár több mint két órán keresztül tárgyalt a rezidensszövetség elnökével, Papp Magorral.

 

Az államtitkár közölte: a rezidensek azon kijelentése sem igaz, hogy még mindig nem kapták meg a koncepció írásos anyagát. Azt ugyanis a bejelentés napján, már múlt pénteken elküldték a szövetség e-mail címére – tette hozzá.

MTI 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.