Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„Az első tanévben az anatómiavizsga szinte lehetetlen küldetés” – mondja a harmadéves Vlagyimir, aki saját bevallása szerint 200 és 450 dollár közötti összeget szokott átadni egyetemi oktatóinak egy-egy jobb jegyért cserébe. Szerinte Oroszországban nyílt titok, hogy a felsőoktatási intézményekben időnként szükség van némi csúszópénzre, a szüleik előtt sem titkolják, hogy lefizetik a tanáraikat, Vlagyimir az összeget például édesanyja segítségével szedte össze, írja a The Chronicle.
Egy másik hallgatót a gyógyszerészet tantárgy "kergette az őrületbe", a megoldás azonban egyértelmű volt: négyszáz dollárt fizettek a jobb jegyért, ötszáz dollárért még ötöst is kaphattak. Anna azt mondja, tudja, hogy a trükközés később komoly problémákat okozhat majd, „ha szegényes a tudásunk, saját pácienseink életét sodorjuk veszélybe”. A legjobb magyarországi orvosi egyetemek rangsorát itt találod.
Oroszország egyik legelismertebb orvostudományi egyeteme, az I.M. Sechenov First Moscow State Medical University rektora, Igor N. Denisov szerint az elmúlt két évben két professzor mondott le egyetemi posztjáról, miután a vezetőség tudtukra adta, hogy nem tűrik a csúszópénz szedését.
MTI / Kálmándy Ferenc
Denisov szerint a probléma gyökere a professzorok alacsony fizetése – évtizedekig tanulnak, ők nevelik ki az orvosok következő generációját, ennek ellenére átlagosan csak 1800 dollárt, 340 ezer forintnak megfelelő összeget keresnek havonta. „Ez nem elég arra, hogy eltartsák a családjukat” – teszi hozzá a rektor, aki szerint a problémához hozzájárul a gyenge közoktatási rendszer és a szülők hozzáállása is. „Míg az oktatók tíz-húszéves autókkal parkolnak le az egyetem előtt, számtalan hallgató a legújabb és legdrágább autóval érkezik az órákra” – mondja.
Bár állítása szerint megpróbálnak odafigyelni arra, hogy olyan diákok ne kerüljenek be a szakokra, akik képesek kifizetni a legmagasabb tandíjat is, de egy-egy nehezebb kurzust képtelenek elvégezni – ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a felvételi rendszert is áthatja a korrupció.
A gyengébb képességű hallgatóknak az egyetem privát órákat is szervez – persze plusz pénzért. Egy kredit jár annak, aki vesz tíz magánórát valamelyik oktatótól, és kifizeti az óránként 1000 rubelt. Misha, az egyik másodéves egyetemista azt mondja, évfolyamtársaival együtt ő is korrepetáltatta magát az egyik professzorral. Bár hivatalosan ezer rubelt kellett volna fizetniük, a tanár 2500 rubelt, körülbelül 17-18 ezer forintot kért. „Nem tanított semmi újat, csak tartotta a markát” – mondja Misha, aki később az egyetem vezetőinek is jelezte a problémát, állítása szerint azonban senki nem intézkedett.
A The Chronicle cikkének megjelenése után az oroszországi egészségügyi minisztérium több orvostudományi egyetem rektorát is behívatta, hogy egyeztessenek arról, mivel lehetne visszaszorítani a korrupciót. A tárca egyébként hivatalos adatokkal nem rendelkezik arról, hogy mekkora mértékű a korrupció az állami egészségügyi rendszerben – februárban azonban egymillió rubelt költöttek egy olyan telefonvonalra, amelyet azok hívhatnak, akiktől csúszópénzt kért egyik orvosuk.
eduline
