Több mint húsz romániai képviselő volt kénytelen bevallani, hogy mandátuma megszerzésekor nem rendelkezett felsőfokú végzettséggel – egy részük negyven-ötvenévesen szerzett diplomát. Ráadásul tanulmányaikhoz nem mindenki választott elismert, magas oktatási színvonaláról híres egyetemet.
Az Új Magyar Szó cikke szerint a román parlamentben ötvenkét képviselő fiatalabb negyvenévesnél – közülük huszonheten a felsőoktatási intézmények rangsorának alsó felében elhelyezkedő egyetemen végzetek, sőt a fiatalabb politikusok fele az utolsó helyeken álló intézményben tanult.
A demokrata liberális párt tagja, Silviu Progoana a lap szerint huszonhét évesen érettségizett, tíz év múlva iratkozott be az egyetemre, majd jókora csúszással végezte el. Gigi Becali európai parlamenti képviselő harmincéves is elmúlt, amikor érettségire jelentkezett. A vizsga után az egyik magánegyetem jogi karára felvételizett, később azonban félbehagyta – ahogyan fogalmazott, „nem bírta a tempót”.
Az ukrán kisebbségi képviselő, Stefan Buciuta is hatvanévesen iratkozott be az egyik bukaresti egyetemre – bár tanulmányi eredménye kitűnő lett, az Új Magyar Szó szerint az intézmény az oktatás minősége alapján összeállított egyetemi rangsor 49-es listáján a 44. helyen áll.| Politikusok itthon - diplomával, diploma nélkülA Policy Solution politikai elemző és politikai kommunikációs tanácsadó intézet 2010 tavaszi felmérése szerint a frissen „felfedezett” magyar országgyűlési képviselők között kétszer akkora a diploma nélküliek aránya, mint a több éve képviselőként dolgozók között. Az elemzés szerint az MSZP és az LMP soraiban egy személy kivételével mindenki folytatott felsőfokú tanulmányokat, míg a jobboldali politikusok közül több mint harmincan csak alap- illetve a középfokú képzésben vettek részt. Milyen szakokon végeztek a magyar politikusok? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
eduline
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
