Több mint húsz romániai képviselő volt kénytelen bevallani, hogy mandátuma megszerzésekor nem rendelkezett felsőfokú végzettséggel – egy részük negyven-ötvenévesen szerzett diplomát. Ráadásul tanulmányaikhoz nem mindenki választott elismert, magas oktatási színvonaláról híres egyetemet.
Az Új Magyar Szó cikke szerint a román parlamentben ötvenkét képviselő fiatalabb negyvenévesnél – közülük huszonheten a felsőoktatási intézmények rangsorának alsó felében elhelyezkedő egyetemen végzetek, sőt a fiatalabb politikusok fele az utolsó helyeken álló intézményben tanult.
A demokrata liberális párt tagja, Silviu Progoana a lap szerint huszonhét évesen érettségizett, tíz év múlva iratkozott be az egyetemre, majd jókora csúszással végezte el. Gigi Becali európai parlamenti képviselő harmincéves is elmúlt, amikor érettségire jelentkezett. A vizsga után az egyik magánegyetem jogi karára felvételizett, később azonban félbehagyta – ahogyan fogalmazott, „nem bírta a tempót”.
Az ukrán kisebbségi képviselő, Stefan Buciuta is hatvanévesen iratkozott be az egyik bukaresti egyetemre – bár tanulmányi eredménye kitűnő lett, az Új Magyar Szó szerint az intézmény az oktatás minősége alapján összeállított egyetemi rangsor 49-es listáján a 44. helyen áll.| Politikusok itthon - diplomával, diploma nélkülA Policy Solution politikai elemző és politikai kommunikációs tanácsadó intézet 2010 tavaszi felmérése szerint a frissen „felfedezett” magyar országgyűlési képviselők között kétszer akkora a diploma nélküliek aránya, mint a több éve képviselőként dolgozók között. Az elemzés szerint az MSZP és az LMP soraiban egy személy kivételével mindenki folytatott felsőfokú tanulmányokat, míg a jobboldali politikusok közül több mint harmincan csak alap- illetve a középfokú képzésben vettek részt. Milyen szakokon végeztek a magyar politikusok? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
eduline
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
