Több mint 120 éves különlegességet keltett életre a kaliforniai egyetem

Thomas Edison egyik legelső, 123 évvel ezelőtt készített hangfelvételét keltették életre digitális technológia segítségével a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói.

  • Eduline

A parányi, mindössze 6,35 centiméter átmérőjű, és alig 1 centiméter vastag óngyűrű még 1967-ben került elő a Thomas Edison nemzeti emlékpark (West Orange) archívumából. "Mikroszkóp alatt megvizsgálva rájöttünk, hogy hangfelvételről van szó, ám a fémgyűrű olyannyira meggörbült és megsérült, hogy nem lehetett lejátszani" - magyarázta Jerry Fabris, a múzeum kurátora.

Több mint négy évtizeddel később kaliforniai tudósok képalkotó eljárások segítségével megalkották a felvétel felszínének digitális modelljét, majd ennek segítségével hangfájlként reprodukálták a felvételt. Számos találmányt köszönhet neki a világ, pedig soha nem szerzett érettségit - Edison már az általános iskolát is félbehagyta. Feltalálók, akik soha nem szereztek diplomát - összefoglalónkat itt olvashatod el.
1967-ben fedezték fel az óngyűrűt, eddig azonban nem tudták lejátszani a dallamot

A felvételen a Ragyogj, ragyogj, csillagom című dalocskát énekli egy női hang. Történészek szerint maga a feltaláló-üzletember alkalmazott valakit a dalocska feléneklésére két évvel azelőtt, hogy mielőtt piacra dobta volna beszélő babáit.

"Az 1888-as dátumból ítélve ez a legrégebbi amerikai női hangfelvétel, amelyet napjainkban meghallgathatunk" - vélekedett Patrick Feaster, a bloomingtoni Indianai Egyetem történésze, aki átvizsgálva a történelmi feljegyzéseket és a korabeli újságcikkeket összerakosgatta a hangfelvétel történetét.

Edison tömegesen szerette volna gyártani a beszélő babákat, ám a korabeli kezdetleges hangrögzítési technika mellett száz játék elkészítéséhez százszor kellett volna felénekeltetni a dalocskát.

Az énekesnő hangját rögzítő fémgyűrűt sohasem építették be a babákba, mivel 1890-re, amikor Edison elkészíttette az első beszélő játékokat, a hangrögzítéshez fém helyett már viaszt alkalmazott.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.