A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága hétfőn statisztikai adatokkal cáfolta, hogy az idén sokkal több orvos távozott külföldre, mint korábban.
Az év első felében az elmúlt év azonos időszakához képest mindössze hattal több egészségügyben dolgozó kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz - írta a szaktárca közleményében. Ez a növekedés összességében még az egy százalékot sem éri el - tették hozzá.
Mint kifejtették, 2010 első felében 753-an, míg az idei év első hat hónapjában 759-en keresték fel az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt hatósági bizonyítvány igénylése miatt. A 759 kérelmező között 469 orvos, 74 fogorvos, 15 gyógyszerész, 135 ápoló, 3 szülésznő és 63 egyéb végzettségű egészségügyi dolgozó volt. Mit ér az orvosi és az egészségügyi diploma? Mennyit lehet keresni, mennyire könnyű állást találni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
"A kiadott hatósági bizonyítványok száma ugyanakkor nem mutatja meg egyértelműen, hogy hány egészségügyi dolgozó került ki ténylegesen a magyar ellátórendszerből, és végez külföldön egészségügyi tevékenységet" - hangsúlyozta a szaktárca. Arról ugyanis nincs visszajelzés, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok hány százalékát használták fel ténylegesen. Az, hogy valaki kért ilyen igazolást, nem jelenti azt, hogy valóban el is ment külföldre dolgozni. Így ezen hatósági bizonyítványok csupán a migrációs szándék mérésére alkalmasak - tették hozzá.
Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra: azoknak viszont növekedett a száma, akik külföldön szerzett egészségügyi szakképesítésük elismertetését kérték, hogy Magyarországon gyógyíthassanak. Kifejtették: míg 2008 első félévében mindössze 39-en, 2009 első hat hónapjában 67-en, 2010 ugyanezen időszakában pedig 53-an, addig 2011 első felében 77-en kérték az ehhez szükséges engedélyt. Ebbe a körbe beletartoznak azok is, akik külföldi szakképzés után jöttek vissza, és azok is, akik bevándoroltak Magyarországra - írta az államtitkárság.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
