A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága hétfőn statisztikai adatokkal cáfolta, hogy az idén sokkal több orvos távozott külföldre, mint korábban.
Az év első felében az elmúlt év azonos időszakához képest mindössze hattal több egészségügyben dolgozó kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz - írta a szaktárca közleményében. Ez a növekedés összességében még az egy százalékot sem éri el - tették hozzá.
Mint kifejtették, 2010 első felében 753-an, míg az idei év első hat hónapjában 759-en keresték fel az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt hatósági bizonyítvány igénylése miatt. A 759 kérelmező között 469 orvos, 74 fogorvos, 15 gyógyszerész, 135 ápoló, 3 szülésznő és 63 egyéb végzettségű egészségügyi dolgozó volt. Mit ér az orvosi és az egészségügyi diploma? Mennyit lehet keresni, mennyire könnyű állást találni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
"A kiadott hatósági bizonyítványok száma ugyanakkor nem mutatja meg egyértelműen, hogy hány egészségügyi dolgozó került ki ténylegesen a magyar ellátórendszerből, és végez külföldön egészségügyi tevékenységet" - hangsúlyozta a szaktárca. Arról ugyanis nincs visszajelzés, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok hány százalékát használták fel ténylegesen. Az, hogy valaki kért ilyen igazolást, nem jelenti azt, hogy valóban el is ment külföldre dolgozni. Így ezen hatósági bizonyítványok csupán a migrációs szándék mérésére alkalmasak - tették hozzá.
Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra: azoknak viszont növekedett a száma, akik külföldön szerzett egészségügyi szakképesítésük elismertetését kérték, hogy Magyarországon gyógyíthassanak. Kifejtették: míg 2008 első félévében mindössze 39-en, 2009 első hat hónapjában 67-en, 2010 ugyanezen időszakában pedig 53-an, addig 2011 első felében 77-en kérték az ehhez szükséges engedélyt. Ebbe a körbe beletartoznak azok is, akik külföldi szakképzés után jöttek vissza, és azok is, akik bevándoroltak Magyarországra - írta az államtitkárság.MTI
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
