A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága hétfőn statisztikai adatokkal cáfolta, hogy az idén sokkal több orvos távozott külföldre, mint korábban.
Az év első felében az elmúlt év azonos időszakához képest mindössze hattal több egészségügyben dolgozó kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz - írta a szaktárca közleményében. Ez a növekedés összességében még az egy százalékot sem éri el - tették hozzá.
Mint kifejtették, 2010 első felében 753-an, míg az idei év első hat hónapjában 759-en keresték fel az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt hatósági bizonyítvány igénylése miatt. A 759 kérelmező között 469 orvos, 74 fogorvos, 15 gyógyszerész, 135 ápoló, 3 szülésznő és 63 egyéb végzettségű egészségügyi dolgozó volt. Mit ér az orvosi és az egészségügyi diploma? Mennyit lehet keresni, mennyire könnyű állást találni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
"A kiadott hatósági bizonyítványok száma ugyanakkor nem mutatja meg egyértelműen, hogy hány egészségügyi dolgozó került ki ténylegesen a magyar ellátórendszerből, és végez külföldön egészségügyi tevékenységet" - hangsúlyozta a szaktárca. Arról ugyanis nincs visszajelzés, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok hány százalékát használták fel ténylegesen. Az, hogy valaki kért ilyen igazolást, nem jelenti azt, hogy valóban el is ment külföldre dolgozni. Így ezen hatósági bizonyítványok csupán a migrációs szándék mérésére alkalmasak - tették hozzá.
Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra: azoknak viszont növekedett a száma, akik külföldön szerzett egészségügyi szakképesítésük elismertetését kérték, hogy Magyarországon gyógyíthassanak. Kifejtették: míg 2008 első félévében mindössze 39-en, 2009 első hat hónapjában 67-en, 2010 ugyanezen időszakában pedig 53-an, addig 2011 első felében 77-en kérték az ehhez szükséges engedélyt. Ebbe a körbe beletartoznak azok is, akik külföldi szakképzés után jöttek vissza, és azok is, akik bevándoroltak Magyarországra - írta az államtitkárság.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
