Jogi szakvizsga: az ombudsman szerint nincs jogalapja az egyik előfeltételnek

Nem felel meg a jogszabályoknak, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara a képzését záró vizsgához köti az ügyvédjelöltek jogi szakvizsgájára bocsátását – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.

  • Eduline

 

Szabó Máté ombudsman
MTI / Kollányi Péter

A jogszabály azt írja elő, hogy a jogi szakvizsgára bocsátás feltétele a jogi végzettség, a szakvizsgát megelőző legalább hároméves joggyakorlat megszerzése és a jogi szakvizsgadíj megfizetése. A gyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt, amit a munkáltató, illetve a szakmai kamara kötelezővé tehet.

A kamara elnökségi határozata ezt toldja meg azzal, hogy a képzésen való részvétel és a záróvizsgák letétele a szakvizsgára bocsátás előfeltétele - áll az Országggyűlési Biztos Hivatalának közleményében.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a határozatot azzal magyarázta, hogy a jogszabályok erre vonatkozó rendelkezése hiányában és a területi kamarák működési önállóságából eredően valamennyi kamara saját döntésének függvénye, milyen feltételekkel szervezik meg az ügyvédjelöltek képzését. A Budapesti Ügyvédi Kamara nem terjeszkedik túl a jogszabályi felhatalmazáson – érvelt a kamara elnöke.

Szabó Máté ombudsman ezzel ellentétben arra mutatott rá, hogy a jogszabálynak nem része a szakmai oktatás záróvizsgája. Az elnökségi határozat tehát a sikeres záróvizsga követelményével olyan többletkötelezettséget ír elő, amely a jogszabály szerint nem feltétele a jogi szakvizsgára jelentkezésnek. A biztos felkérte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy kezdeményezze az elnökségi határozat módosítását.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.