Nem felel meg a jogszabályoknak, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara a képzését záró vizsgához köti az ügyvédjelöltek jogi szakvizsgájára bocsátását – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.
A jogszabály azt írja elő, hogy a jogi szakvizsgára bocsátás feltétele a jogi végzettség, a szakvizsgát megelőző legalább hároméves joggyakorlat megszerzése és a jogi szakvizsgadíj megfizetése. A gyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt, amit a munkáltató, illetve a szakmai kamara kötelezővé tehet.
A kamara elnökségi határozata ezt toldja meg azzal, hogy a képzésen való részvétel és a záróvizsgák letétele a szakvizsgára bocsátás előfeltétele - áll az Országggyűlési Biztos Hivatalának közleményében.A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a határozatot azzal magyarázta, hogy a jogszabályok erre vonatkozó rendelkezése hiányában és a területi kamarák működési önállóságából eredően valamennyi kamara saját döntésének függvénye, milyen feltételekkel szervezik meg az ügyvédjelöltek képzését. A Budapesti Ügyvédi Kamara nem terjeszkedik túl a jogszabályi felhatalmazáson – érvelt a kamara elnöke.
Szabó Máté ombudsman ezzel ellentétben arra mutatott rá, hogy a jogszabálynak nem része a szakmai oktatás záróvizsgája. Az elnökségi határozat tehát a sikeres záróvizsga követelményével olyan többletkötelezettséget ír elő, amely a jogszabály szerint nem feltétele a jogi szakvizsgára jelentkezésnek. A biztos felkérte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy kezdeményezze az elnökségi határozat módosítását.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
