Nem felel meg a jogszabályoknak, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara a képzését záró vizsgához köti az ügyvédjelöltek jogi szakvizsgájára bocsátását – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.
A jogszabály azt írja elő, hogy a jogi szakvizsgára bocsátás feltétele a jogi végzettség, a szakvizsgát megelőző legalább hároméves joggyakorlat megszerzése és a jogi szakvizsgadíj megfizetése. A gyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt, amit a munkáltató, illetve a szakmai kamara kötelezővé tehet.
A kamara elnökségi határozata ezt toldja meg azzal, hogy a képzésen való részvétel és a záróvizsgák letétele a szakvizsgára bocsátás előfeltétele - áll az Országggyűlési Biztos Hivatalának közleményében.A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a határozatot azzal magyarázta, hogy a jogszabályok erre vonatkozó rendelkezése hiányában és a területi kamarák működési önállóságából eredően valamennyi kamara saját döntésének függvénye, milyen feltételekkel szervezik meg az ügyvédjelöltek képzését. A Budapesti Ügyvédi Kamara nem terjeszkedik túl a jogszabályi felhatalmazáson – érvelt a kamara elnöke.
Szabó Máté ombudsman ezzel ellentétben arra mutatott rá, hogy a jogszabálynak nem része a szakmai oktatás záróvizsgája. Az elnökségi határozat tehát a sikeres záróvizsga követelményével olyan többletkötelezettséget ír elő, amely a jogszabály szerint nem feltétele a jogi szakvizsgára jelentkezésnek. A biztos felkérte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy kezdeményezze az elnökségi határozat módosítását.
edulineA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
