Új szakértő tehet igazságot a pécsi egyetemi ámokfutó ügyében

A Baranya Megyei Bíróság még az ítélkezési szünet előtt egy harmadik szakértőt rendel ki a 2009. novemberi pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjának perében, mert az ügyben szakvéleményt adó ideg- és elmeszakértői csoportok álláspontja nem közeledett egymáshoz.

  • Eduline

Hajdu István bíró, a Baranya Megyei Bíróság szóvivője kedden azt mondta: a bíróság július 18-ig kirendeli az úgynevezett ellenőrző szakértőt, és rendelkezésére bocsátja a vádlott elmeállapotával kapcsolatos véleményeket, valamint az ügy iratait, tárgyalási jegyzőkönyveit. A harmadik szakértő a vádlottat már nem vizsgálja meg, a kapott dokumentumok alapján készít szakvéleményt, amelyet a bíróság figyelembe vesz az ítélethozatalkor. A pécsi egyetemi lövöldöző peréről bővebben itt olvashatsz.

 

Az ügyészség a 24 éves Gere Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja a tavaly decemberben kezdődött büntetőperben. A vádirat szerint a gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egy 19 éves csoporttársát, három embert pedig súlyosan megsebesített.
MTI

A bíróság Kovács Attila vezette büntetőtanácsa még áprilisban rendelte el a per kimenetele, a büntetés kiszabása szempontjából rendkívül fontos szakértői vélemények kiegészítését, az ügyben dolgozó két szakértői csoport ugyanis ellentétes véleményt fogalmazott meg a vádlott elmeállapotáról.

 

A védelem által felkért szakértők szerint Gere Ákos a tett elkövetésének idején súlyos, a nyomozóhatóság által felkért szakemberek véleménye szerint viszont csak enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében.

 

A bíróság az után határozott a harmadik szakértő kirendeléséről, hogy a szakértői csoportok a vélemények kiegészítése után is ragaszkodtak korábbi álláspontjukhoz. Gere Ákos büntetőpere október 7-én folytatódik a Baranya Megyei Bíróságon.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.