A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) felmérése szerint több mint hatezer szakorvos és rezidens hagyhatja el jövőre az országot, ha a következő fél évben nem dolgoznak ki olyan életpályamodellt, amely itthon tartaná őket.
Bélteczki János, a MOSZ elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta, információik szerint 3000-3500 rezidens tervezi, hogy elhagyja a magyar egészségügyi rendszert.
A MOSZ csaknem tízezer kérdőívére adott válaszaiban mintegy ötszáz szakorvos azt mondta, bármi történik, elhagyja a rendszert. További 2700 kolléga pedig azt mondta, komolyan fontolgatják, hogy elmenjenek.
Bélteczki János hangsúlyozta: az a céljuk, hogy ezek az orvosok itthon maradjanak, hiszen ők is itt szeretnének boldogulni, "de van egy határ", amikor a létbizonytalanság már elviselhetetlenné válik. "Mindaz, aki felelős helyzetben és helyen van, tartózkodjon minden olyan ötlettől, megjegyzéstől, amely további feszültséget kelthet, mert akkor az orvosok, szakdolgozók nem várnak hat hónapot, hanem itthagyják az országot most".
A MOSZ elnöke emlékeztetett egy április elején tartott sajtótájékoztatójukra, amelyen Claude Wetzel, az Európai Orvos-szakszervezetek szövetségének (FEMS) elnöke azt mondta, hogy Európában a magyar orvosok keresnek a legrosszabbul, pedig ők dolgoznak a legtöbbet. Megjegyezte: az európai piacon kelendők az orvosok, így egyre többen mennek külföldre. Az ő példájukat követik az egészségügyi szakdolgozók, sőt a MOSZ elnökének legfrissebb információi szerint már a Magyar Mentőszolgálat dolgozói is gondolkodnak azon, hogy külföldre menjenek dolgozni.
A MOSZ elnöke kiemelte: tisztában vannak az ország gazdasági helyzetével, de úgy gondolja, a kötelező türelmi időt betartották. Számításaik szerint az egészségügyi dolgozók mintegy százszálékos béremeléséhez nagyjából kétszázmilliárd forintra lenne szükség, de a bérük, mint mondta, még így is messze elmaradna az európai átlagtól. Ebben a vonatkozásban az a harminc-negyven milliárd, amelyet a népegészségügyi termékdíjból, valamint az egészségügyi struktúra átalakításából erre szánna a kormány, nagyon kevés, de több, mint a semmi.
Bélteczki János szerint probléma, hogy eddig a kórházi konszolidációra "csepegtetett" többletforrások is mind működési költségekre mentek, nem a bérrendezésre. Emellett viszont az egészségügynek egy másik akut problémája, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézmények beszállítóinak nagy része mostanáig megelőlegezte a szállítást. A nagykereskedők viszont "tanultak a dunaújvárosi kórház esetéből" - az intézmény mintegy másfél milliárdos adósságot halmozott fel az utóbbi időben -, így viszont a jövőben valószínűleg megszűnnek a beszállítói hitelezések. A MOSZ elnöke szerint ez napokon, heteken belül bedöntheti a magyar egészségügyet, és akkor kormányzati beavatkozásra lesz szükség.
Pozitívumként emelte ki és egyben megköszönte a szakállamtitkárságnak, hogy a múlt héten megszavazott egészségügyi salátatörvényben rendezték az orvosok munkaidejét, túlmunkájuk elszámolását. Mint mondta, korábban többször előfordult, hogy a kórházakban a 24 órás szolgálat után a dolgozónak nem adták ki a nyolcórás pihenőidőt, vagy az átlagosan hét-nyolc ügyeletükért havi 30-40 ezer forinttal kevesebb ügyeleti díjat kaptak, mint kellett volna.
Bélteczki János arra is kitért, hogy mivel az ügyeleti rendszer részletszabályozását egy későbbi szakminiszteri rendelethez kötötték, ennek kidolgozásában a MOSZ is szeretne részt venni.
MTI
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
