A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) felmérése szerint több mint hatezer szakorvos és rezidens hagyhatja el jövőre az országot, ha a következő fél évben nem dolgoznak ki olyan életpályamodellt, amely itthon tartaná őket.
Bélteczki János, a MOSZ elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta, információik szerint 3000-3500 rezidens tervezi, hogy elhagyja a magyar egészségügyi rendszert.
A MOSZ csaknem tízezer kérdőívére adott válaszaiban mintegy ötszáz szakorvos azt mondta, bármi történik, elhagyja a rendszert. További 2700 kolléga pedig azt mondta, komolyan fontolgatják, hogy elmenjenek.
Bélteczki János hangsúlyozta: az a céljuk, hogy ezek az orvosok itthon maradjanak, hiszen ők is itt szeretnének boldogulni, "de van egy határ", amikor a létbizonytalanság már elviselhetetlenné válik. "Mindaz, aki felelős helyzetben és helyen van, tartózkodjon minden olyan ötlettől, megjegyzéstől, amely további feszültséget kelthet, mert akkor az orvosok, szakdolgozók nem várnak hat hónapot, hanem itthagyják az országot most".
A MOSZ elnöke emlékeztetett egy április elején tartott sajtótájékoztatójukra, amelyen Claude Wetzel, az Európai Orvos-szakszervezetek szövetségének (FEMS) elnöke azt mondta, hogy Európában a magyar orvosok keresnek a legrosszabbul, pedig ők dolgoznak a legtöbbet. Megjegyezte: az európai piacon kelendők az orvosok, így egyre többen mennek külföldre. Az ő példájukat követik az egészségügyi szakdolgozók, sőt a MOSZ elnökének legfrissebb információi szerint már a Magyar Mentőszolgálat dolgozói is gondolkodnak azon, hogy külföldre menjenek dolgozni. A MOSZ elnöke kiemelte: tisztában vannak az ország gazdasági helyzetével, de úgy gondolja, a kötelező türelmi időt betartották. Számításaik szerint az egészségügyi dolgozók mintegy százszálékos béremeléséhez nagyjából kétszázmilliárd forintra lenne szükség, de a bérük, mint mondta, még így is messze elmaradna az európai átlagtól. Ebben a vonatkozásban az a harminc-negyven milliárd, amelyet a népegészségügyi termékdíjból, valamint az egészségügyi struktúra átalakításából erre szánna a kormány, nagyon kevés, de több, mint a semmi. Bélteczki János szerint probléma, hogy eddig a kórházi konszolidációra "csepegtetett" többletforrások is mind működési költségekre mentek, nem a bérrendezésre. Emellett viszont az egészségügynek egy másik akut problémája, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézmények beszállítóinak nagy része mostanáig megelőlegezte a szállítást. A nagykereskedők viszont "tanultak a dunaújvárosi kórház esetéből" - az intézmény mintegy másfél milliárdos adósságot halmozott fel az utóbbi időben -, így viszont a jövőben valószínűleg megszűnnek a beszállítói hitelezések. A MOSZ elnöke szerint ez napokon, heteken belül bedöntheti a magyar egészségügyet, és akkor kormányzati beavatkozásra lesz szükség. Pozitívumként emelte ki és egyben megköszönte a szakállamtitkárságnak, hogy a múlt héten megszavazott egészségügyi salátatörvényben rendezték az orvosok munkaidejét, túlmunkájuk elszámolását. Mint mondta, korábban többször előfordult, hogy a kórházakban a 24 órás szolgálat után a dolgozónak nem adták ki a nyolcórás pihenőidőt, vagy az átlagosan hét-nyolc ügyeletükért havi 30-40 ezer forinttal kevesebb ügyeleti díjat kaptak, mint kellett volna. Bélteczki János arra is kitért, hogy mivel az ügyeleti rendszer részletszabályozását egy későbbi szakminiszteri rendelethez kötötték, ennek kidolgozásában a MOSZ is szeretne részt venni.MTI
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
