Még mindig késik a Sapientia egyetem akkreditációja

Elégedetlenségét fejezte ki Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora amiatt, hogy az egyetem akkreditációja továbbra is késik.

  • Eduline
A Sapientia kolozsvári épülete
Edupress
A rektor a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, hogy csalódott a politikusokban, ugyanis egy részük szerinte fékezi, másik részük pedig nem segíti a felsőoktatási intézmény akkreditációs folyamatát, amely már így is hosszúra nyúlt.

A rektor annak kapcsán mondta el ezt, hogy a román felsőfokú oktatás minőségét biztosító ügynökség egy évvel ezelőtt akkreditálta az egyetemet, és átadta az oktatási minisztériumnak az intézmény elismeréséről szóló jelentést. De azóta még kormány elé sem került az akkreditációról szóló törvénytervezet, amit utólag a parlamentnek is el kell még fogadnia.

A rektor szerint az iratcsomójuk a munka- és az igazságügyi minisztériumban akadt el, hiszen e két szaktárcának a formális jóváhagyása is szükséges.

Még mindig nem indíthatnak mesterszakokat

Dávid szerint más egyetemek esetében az akkreditációs folyamat nem tart négy hónapnál tovább azt követően, hogy minőségellenőrző bizottság akkreditálja az egyetemet. Király András romániai oktatási államtitkár a lapnak elmondta, hogy a minisztérium nem késleltette a dossziét, tőlük idejében elküldték az aktacsomót. Az államtitkár reméli, hogy legkésőbb az ősz elején a kormány, majd a parlament asztalára kerül a Sapientia akkreditációjáról szóló törvénytervezet. Egyre népszerűbbek az erdélyi magyar egyetemek - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az akkreditáció késése több szempontból is kedvezőtlenül érinti az egyetemet. Egyrészt nem hirdethet mesterképzést, másrészt nem vehet részt a jelenleg zajló romániai rangsorolási folyamatban, ami azt jelenti, hogy utólag akkreditált felsőfokú tanintézményként a legalsó szinten kell majd kezdenie. Az akkreditáció hiánya miatt az egyetem az idén sem szervezhetett államvizsgát, ezért végzős diákjainak Bukarestbe, Temesvárra, Kolozsvárra és Jászvásárra (Iasi) kellett utazniuk - olvasható a Krónikában.

MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.