Elégedetlenségét fejezte ki Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora amiatt, hogy az egyetem akkreditációja továbbra is késik.
A rektor a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, hogy csalódott a politikusokban, ugyanis egy részük szerinte fékezi, másik részük pedig nem segíti a felsőoktatási intézmény akkreditációs folyamatát, amely már így is hosszúra nyúlt.
A rektor annak kapcsán mondta el ezt, hogy a román felsőfokú oktatás minőségét biztosító ügynökség egy évvel ezelőtt akkreditálta az egyetemet, és átadta az oktatási minisztériumnak az intézmény elismeréséről szóló jelentést. De azóta még kormány elé sem került az akkreditációról szóló törvénytervezet, amit utólag a parlamentnek is el kell még fogadnia.
A rektor szerint az iratcsomójuk a munka- és az igazságügyi minisztériumban akadt el, hiszen e két szaktárcának a formális jóváhagyása is szükséges.
Még mindig nem indíthatnak mesterszakokat
Dávid szerint más egyetemek esetében az akkreditációs folyamat nem tart négy hónapnál tovább azt követően, hogy minőségellenőrző bizottság akkreditálja az egyetemet. Király András romániai oktatási államtitkár a lapnak elmondta, hogy a minisztérium nem késleltette a dossziét, tőlük idejében elküldték az aktacsomót. Az államtitkár reméli, hogy legkésőbb az ősz elején a kormány, majd a parlament asztalára kerül a Sapientia akkreditációjáról szóló törvénytervezet.
Egyre népszerűbbek az erdélyi magyar egyetemek - összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az akkreditáció késése több szempontból is kedvezőtlenül érinti az egyetemet. Egyrészt nem hirdethet mesterképzést, másrészt nem vehet részt a jelenleg zajló romániai rangsorolási folyamatban, ami azt jelenti, hogy utólag akkreditált felsőfokú tanintézményként a legalsó szinten kell majd kezdenie. Az akkreditáció hiánya miatt az egyetem az idén sem szervezhetett államvizsgát, ezért végzős diákjainak Bukarestbe, Temesvárra, Kolozsvárra és Jászvásárra (Iasi) kellett utazniuk - olvasható a Krónikában.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
