Még mindig késik a Sapientia egyetem akkreditációja

Elégedetlenségét fejezte ki Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora amiatt, hogy az egyetem akkreditációja továbbra is késik.

  • Eduline
A Sapientia kolozsvári épülete
Edupress
A rektor a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, hogy csalódott a politikusokban, ugyanis egy részük szerinte fékezi, másik részük pedig nem segíti a felsőoktatási intézmény akkreditációs folyamatát, amely már így is hosszúra nyúlt.

A rektor annak kapcsán mondta el ezt, hogy a román felsőfokú oktatás minőségét biztosító ügynökség egy évvel ezelőtt akkreditálta az egyetemet, és átadta az oktatási minisztériumnak az intézmény elismeréséről szóló jelentést. De azóta még kormány elé sem került az akkreditációról szóló törvénytervezet, amit utólag a parlamentnek is el kell még fogadnia.

A rektor szerint az iratcsomójuk a munka- és az igazságügyi minisztériumban akadt el, hiszen e két szaktárcának a formális jóváhagyása is szükséges.

Még mindig nem indíthatnak mesterszakokat

Dávid szerint más egyetemek esetében az akkreditációs folyamat nem tart négy hónapnál tovább azt követően, hogy minőségellenőrző bizottság akkreditálja az egyetemet. Király András romániai oktatási államtitkár a lapnak elmondta, hogy a minisztérium nem késleltette a dossziét, tőlük idejében elküldték az aktacsomót. Az államtitkár reméli, hogy legkésőbb az ősz elején a kormány, majd a parlament asztalára kerül a Sapientia akkreditációjáról szóló törvénytervezet. Egyre népszerűbbek az erdélyi magyar egyetemek - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az akkreditáció késése több szempontból is kedvezőtlenül érinti az egyetemet. Egyrészt nem hirdethet mesterképzést, másrészt nem vehet részt a jelenleg zajló romániai rangsorolási folyamatban, ami azt jelenti, hogy utólag akkreditált felsőfokú tanintézményként a legalsó szinten kell majd kezdenie. Az akkreditáció hiánya miatt az egyetem az idén sem szervezhetett államvizsgát, ezért végzős diákjainak Bukarestbe, Temesvárra, Kolozsvárra és Jászvásárra (Iasi) kellett utazniuk - olvasható a Krónikában.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.