Friss felmérés: hatból egy ausztrál egyetemista lányt zaklattak szexuálisan

Hatból egy ausztrál egyetemista lányt erőszakoltak meg élete során, és még többen vannak, akiket zaklattak – egy friss felmérés szerint száz áldozat közül átlagosan ketten fordulnak a rendőrséghez.

  • Eduline
A National Union of Students 1500 ausztrál egyetemista diáklány részvételével készített kutatása szerint a válaszadók 17 százaléka lett nemi erőszak áldozata – írja a Zipp.

A kutatás szerint a női egyetemi hallgatók harmadával előfordult, hogy a nemi aktusra úgy került sor, hogy nem voltak olyan helyzetben, hogy nemet mondjanak partnerüknek. A vizsgálat szerint minden második esetben barát vagy ismerős volt az erőszaktevő, ötből egy esetben olyan személy, akit a nők közelről ismertek.

Az eredmények szerint a megkérdezettek csupán két százaléka fordult a rendőrséghez segítségért, a többiek úgy érezték, az eset nem olyan súlyos, hogy arról feljelentést tegyenek.

A kutatás adatai valamelyest nagyobb zaklatási arányra mutatnak, mint az ausztrál statisztikai hivatal 2005-ös jelentése. Az akkori eredmények szerint a 15 év feletti ausztrál nők 19 százalékát zaklatták szexuálisan. Az Egyesült Államokban is komoly problémát okoz az egyetemista lányok zaklatása - a Yale nemrég betiltotta azoknak a diákköröknek a működését, amelynek tagjai sértő megjegyzéseket kiabáltak a campuson. Öszefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.