Friss felmérés: hatból egy ausztrál egyetemista lányt zaklattak szexuálisan

Hatból egy ausztrál egyetemista lányt erőszakoltak meg élete során, és még többen vannak, akiket zaklattak – egy friss felmérés szerint száz áldozat közül átlagosan ketten fordulnak a rendőrséghez.

  • Eduline

A National Union of Students 1500 ausztrál egyetemista diáklány részvételével készített kutatása szerint a válaszadók 17 százaléka lett nemi erőszak áldozata – írja a

Zipp

.

A kutatás szerint a női egyetemi hallgatók harmadával előfordult, hogy a nemi aktusra úgy került sor, hogy nem voltak olyan helyzetben, hogy nemet mondjanak partnerüknek. A vizsgálat szerint minden második esetben barát vagy ismerős volt az erőszaktevő, ötből egy esetben olyan személy, akit a nők közelről ismertek.

Az eredmények szerint a megkérdezettek csupán két százaléka fordult a rendőrséghez segítségért, a többiek úgy érezték, az eset nem olyan súlyos, hogy arról feljelentést tegyenek.

A kutatás adatai valamelyest nagyobb zaklatási arányra mutatnak, mint az ausztrál statisztikai hivatal 2005-ös jelentése. Az akkori eredmények szerint a 15 év feletti ausztrál nők 19 százalékát zaklatták szexuálisan.

Az Egyesült Államokban is komoly problémát okoz az egyetemista lányok zaklatása - a Yale nemrég betiltotta azoknak a diákköröknek a működését, amelynek tagjai sértő megjegyzéseket kiabáltak a campuson. Öszefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.