Hétszázezer felhasználó egyik legfontosabb napi munkaeszköze a magyar felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi informatikai hálózat, ha ennek státuszát, működését, szolgáltatásait vagy infrastrukturális önállóságát megváltoztatják, vagy széleskörű egyeztetés nélkül alakítják át, az „az oktatást, a kutatás-fejlesztést, az innovációt és az IT ágazatot érintő súlyos problémák kialakulását eredményezheti” – ez áll az egyelőre homályos kormányzati tervre reagáló
Magyar Rektori Konferencia közleményében. A röviden csak HBONE-nak nevezett hálózati rendszer egy országos gerinchálózat, amely összekapcsolja a HUNGARNET tagintézményeit – vagyis a közép- és felsőfokú oktatási intézményeket, kutatási központokat és közgyűjteményeket –, illetve biztosítja számukra a nemzetközi kapcsolatot.
A kilencvenes évek eleje óta fejlesztik a kutatási-felsőoktatási hálózatot
AP
„A nagy beruházást igénylő tudományos kutatóközpontok, például csillagászati obszervatóriumok vagy részecskegyorsítók szinte kivétel nélkül nemzetközi összefogással épülnek és működnek. Az ott folyó kísérletek során elképesztő mennyiségű adat keletkezik, aminek a feldolgozása a világ minden részén folyik, és még így is lassabban halad, mint az adatok mennyiségének növekedése. Ahhoz, hogy a magyar tudósok ezekben a kutatásokban részt tudjanak venni, igen nagy adatátviteli sebességű, és teljesen megbízhatóan működő informatikai hálózatra van szükség” – magyarázza a hálózat működését Keszei Ernő, az ELTE tudományos, kutatási és innovációs rektorhelyettese.
„Az informatikai hálózat és különböző együttműködések segítségével egy-egy nagyműszert közvetlenül el lehet érni és használni - bárhonnan, ahol van erre alkalmas hálózat. Magyar kutatók szép számmal, eredményesen vesznek részt ilyen együttműködésekben. Emellett az egyszerűbb tudományos együttműködéshez, de még a tudományos cikkek beküldéséhez, bírálatához is elengedhetetlen” – teszi hozzá az ELTE rektorhelyettese.
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) által fejlesztett és fenntartott országos gerinchálózatot 1993 óta fejlesztik. Decemberben lehetővé tették, hogy a magyar kutatók hozzáférjenek nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuper-számítógépes kapacitásokhoz és egyedi nagyberendezésekhez – néhány nappal később azonban kiadtak egy kormányrendeletet, amelyben az áll, hogy a HBONE-t át kell adni a kormánynak, vagyis a rendszer ezentúl az állami tulajdonban lévő Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. hírközlési szolgáltató alá tartozik majd.
A CERN. A magyar kutatók attól tartanak, fontos projektekből maradhatnak ki
A rektori konferencia szerint éppen a függetlenség elvesztése a legnagyobb probléma. „Ha a kormány felügyelője megmondhatná az egyetemi, akadémiai hálózat felügyelőjének, hogy ezt vagy azt csinálja, az biztosan nem lenne jó. Két okból sem: egyrészt minél inkább független a hálózat fenntartása, annál megbízhatóbban működik. Másrészt minél több részben tartják fenn a hálózatot, annál kevésbé lehet irányítani. Ráadásul nem igazán illendő bizonyos körök, például két minisztérium között információt cserélni az állampolgárokról, és hasonlóképpen nem ildomos az egyetemi hálózatban folyó adatforgalmat látni vagy felügyelni annak, aki nem jogosult erre” – sorolja a kormány tervének gyenge pontjait Keszei Ernő. A rektorhelyettes szerint annak ugyanakkor minden intézmény örülne, ha hatékonyabbá tennék az országos hálózatok karbantartását és korszerűsítését.
A hálózat szolgáltatásainak minőségromlásának veszélyeire a Rektori Konferencia is figyelmeztetett, ez ugyanis komoly hatással lehet egy-egy kutatásra. „Ha innen egy francia műszert vezérlek, és megszakad a kapcsolat, akkor rengeteg pénzbe kerül az elveszett mérés. Ezt nem lehet megkockáztatni. Ha ilyet néhányszor elkövetünk, akkor kizárnak minket” – mondja Keszei Ernő.
EgyeztetnénekA rektori konferencia azt szeretné, ha a kormány bevonná őket a szakmai egyeztetésbe, ám az oktatási államtitkárság szerint ennek megvan a maga fóruma, ahol az MRK is képviselheti álláspontját. „A tudománypolitikai kérdések megvitatásának fóruma a kéthavonta ülésező Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács, amelynek tagja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügy Minisztérium és a közvetlenül érintett Magyar Rektori Konferencia, illetve a Magyar Tudományos Akadémia is” – áll abban a szűkszavú nyilatkozatban, amelyet az oktatási államtitkárság juttatott el az eduline-nak.
Az ügy többi érintettje egyáltalán nem akar beszélni az egyelőre több ponton homályos tervről – például a tudományos ügyekbe történő állami beavatkozás mértékéről. Sem a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program vezetője, sem az MRK nem válaszolt arra, hogy az átalakítás hol tart, és milyen hatásai lehetnek.
Kőrösi Ivett
eduline
