Százezer dolláros ösztöndíjat kapott, pedig még csak 17 éves

Tizenkét évesen kezdett laboratóriumi kutatásba, tizennégy évesen felvették a világ egyik legjobb egyetemére, a Massachusetts Institute of Technologyra, tizenhét évesen pedig megkapta a PayPal társalapítója, Peter Thiel 100 ezer dolláros ösztöndíját. Laura Deming a következő években az öregedési folyamatokat fogja vizsgálni.

  • Eduline

Furcsa ösztöndíjat alapított a PayPal társalapítója, Peter Thiel: olyan diákoknak ad százezer dollárt, akik félbehagyják középiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat, és inkább saját vállalkozásba kezdenek. A 20 Under 20 című pályázat – amelyre csak azok jelentkezhettek, akik még nem töltötték be huszadik életévüket – huszonnégy nyertese két év alatt valósíthatja meg elképzeléseit, írja a Forbes. A legtöbben valamilyen új találmányra vagy szolgáltatásra alapozzák vállalkozásukat: sokan intelligens háztartási robotok vagy olcsó bioüzemanyagok kidolgozását tervezik.

A furcsa ösztöndíj azonnal a figyelem középpontjába került, az Egyesült Államokban ugyanis egyre többen vitatják a diploma értékét a növekvő tandíjak, a diákhitelekből felhalmozó tartozások és az egyre rosszabb munkaerő-piaci körülmények miatt. „Azzal, hogy az adósságok rabjává teszik az egyetemi diákokat, nem egy jobb társadalmat építenek” – mondja a problémáról az ösztöndíj alapítója. Mit ér a diploma? Szakmák, amelyekben még mindig könnyű elhelyezkedni.

Peter Thiel nem sokkal azután hozta létre az online pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó PayPalt, hogy megszerezte diplomáját a Stanford jogi karán. A milliomos szerint jelentősen csökkent a szabadalmak száma az országban, ezen pedig csak radikális megoldásokkal lehet változtatni. Véleménye szerint a fiatalok sokkal nagyobb szolgálatot tesznek az államnak, ha egyenesen a piacon valósítják meg ötleteiket – ahelyett, hogy az iskolapadban ülnének. Ennek az elképzelésnek köszönhetően fektetett be annak idején félmillió dollárt a Facebookba, amelynek fejlesztője, Mark Zuckerberg a Harvardot hagyta ott, hogy beindítsa saját vállalkozását. Sok olyan feltaláló van, aki dollármilliókat keres, találmányait több milliárd ember használja, munkásságát az iskolákban is tanítják – pedig nem szerzett diplomát. Itt olvashatsz azokról a hírességekről, akik soha nem fejezték be az egyetemet.

Vivek Wadhwa, a Duke University vállalkozói központjának igazgatója szerint Thiel programja azt sugallja a diákoknak, hogy bárkiből lehet Zuckerberg – holott a hozzá hasonló hírességek kivételnek számítanak. „Azok az emberek, akikre felfigyelnek, magasan képzettek és gazdagok. A végzettségüknek köszönhetően lettek sikeresek. Soha nem hallottunk volna Peter Thielről, ha nem a Stanfordon szerzi a diplomáját” – mondja. A diplomák értékét támasztja alá a Georgetown University tanulmánya is, amely szerint a nagy gazdasági világválság idején kevesebben vesztették el az állásukat azok közül, akiknek volt diplomájuk, és ha el is bocsátották őket, később könnyebben kaptak új munkát.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.