Mégis költöznie kell a közszolgálati egyetem miatt a természettudományi múzeumnak?

A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Matskási István egy levélből arról értesült, hogy az intézménynek mégis át kell adnia a jövendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a Ludovika főépületét - tudta meg az MTI.

  • Eduline

"Valóban kaptam egy levelet tájékoztatásul. Az írás eredetileg nem nekem szólt, hanem Pálinkás József akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, aki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (KIM) érdeklődött a múzeummal kapcsolatos tervekről. Gál András Levente államtitkár válaszáról az MTA érdekelt tudományos osztályait informálta az MTA elnöke. Tehát közvetve szereztem tudomást arról, költözni kell" - mondta a főigazgató csütörtökön.

 

Hozzátette: az első ütemben 2012 végéig, a második ütemben 2013-ban kell átadni az épületben általuk elfoglalt tereket. A levél azt említi, hogy át kell adni a főépület helyiségei közül a gyűjteményi raktárakat, a kutató- és irodahelyiségeket, azaz a földszinti és a padlástéri helyiségeket, amelyeket egy jövőbeni új múzeumi központba kell költöztetni. A levél a mélyszinten lévő légkondicionált raktárakat nem hozza szóba.
A Ludovika épülete. Mégis költözni kell
Wikipedia

Nagy Anna kormányszóvivő a múzeum sorsáról tartott múlt heti sajtótájékoztatón azt közölte, hogy "semmilyen döntés nincs a Természettudományi Múzeum költözéséről". Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról szóló törvényt a közelmúltban hirdették ki. Az intézmény 2012 januárjától alakul meg. Helyéül ugyan a Ludovika épületét jelölték ki, de mivel ez felújításra vár, legkorábban két év elteltével lehet szó az egyetem beköltözéséről.

 

A kormányszóvivő akkor azt mondta: a kormány egyértelmű szándéka, hogy a felújítás miatt ne kelljen költöznie az épületben tárolt értékes gyűjteménynek. "Egy esetben lehet szó költözésről, ha magát a gyűjteményt veszélyeztetné az itt folyó munka. De a munkálatok csak akkor kezdődhetnek el, ha az itt tárolt értékeknek azonos minőségű helyet találnak" - fogalmazott Nagy Anna.

 

A Magyar Természettudományi Múzeum 1994 óta tartó rekonstrukciója során - amely hosszabb távon a Budapest több pontján működő múzeum egy helyre költözését szolgálta volna - a Ludovika mintegy 6 ezer négyzetméteres egykori padlásterébe költözött az embertani tár, a madár- és emlősgyűjtemény. A mélyszinteken pedig gyűjteményi raktárakat és a könyvtárat is kialakítottak. A múzeum kiállításait az egykori Lovarda épületében helyezték el, a volt Ludovika Akadémia udvara, valamint a főépület és a Lovarda közötti térszint alatt pedig közönségfogalmi részeket és további kiállítóteret alakítottak ki. A rekonstrukció források hiánya miatt 2008-ban leállt.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.