Felvételi 2011: hogyan számolhatod ki a tanulmányi pontokat?

Bár a többletpontok rendszere 2011-ben is változik, a középiskolai jegyekért és az érettségin elért eredményért ugyanannyi pont jár, mint tavaly. Hogyan lehet kiszámolni a tanulmányi pontszámot, és mikor lehet megduplázni az érettségiért kapott pontokat?

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!
A tanulmányi eredményekért legfeljebb 200 pontot kaphatsz: az öt középiskolai tárgy – a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv és egy szabadon választott tárgy – két utolsó év végi érdemjegyét összeadják, majd kettővel megszorozzák. A másik 100 pont az érettségi bizonyítványban szereplő százalékos eredmények átlaga.

Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki, a magyarországi egyetemek és főiskolák teljes rangsorát pedig itt találod.

Akár kétszáz pontot is érhet az érettségin elért eredmény
Túry Gergely

Újabb 200 pontot az adott szakon kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgyból elért százalékos eredmények alapján számítanak ki, vagyis nem az összes érettségi vizsgát veszik figyelembe. Ha az emelt szintű érettségin legalább 30 százalékos eredményt érsz el, az érdemjegytől függetlenül megkapod a 40 többletpontot – legfeljebb két tárgyból számíttathatod be az emelt szintű vizsgáért járó pontokat, vagyis maximum 80 pluszpontot zsebelhetsz be.

Ha a régi érettségi rendszerben, vagyis 2005 előtt vizsgáztál, külön szabályok alapján kell kiszámolnod a pontjaidat: az ötösért 100 pontot, a négyesért 79-et, a hármasért 59-et, a kettesért pedig 39 pontot kapsz. Azoknak, akik 1974-ben érettségiztek, jegyek helyett szöveges értékelés szerepel a bizonyítványukban, ám ezeket is át lehet váltani felvételi pontokká: a megfelelt 79 százalékot, a jól megfelelt pedig 100 százalékot ér a középszintű érettségin.

Hogyan kell kiszámolni a többletpontokat? Cikksorozatunk első két részét itt találod: nyelvvizsgapontok, hátrányos helyzet és OKTV.

Hogyan számíthatod ki a pontjaidat?

Tegyük fel, hogy idén érettségizel a gimnáziumban. Matematikából emelt szintet választottál, angolból van egy B2 komplex, vagyis egy középfokú C típusú nyelvvizsgád, a tanulmányi és érettségi eredményeid a következőek:

TantárgyKözépiskola 11. évfolyam, év végi eredményKözépiskola 12. évfolyam, év végi eredményÉrettségi eredmény százalékbanÉrettségi szintje
Magyar nyelv és irodalom4 (irodalom) + 5 (nyelvtan)=4,54 (irodalom) + 4 (nyelvtan)=478 százalékközép
Történelem5476 százalékközép

Matematika

5585 százalékemelt
Angol nyelv4484 százalékközép
Választott tantárgy45--
Választott érettségi tantárgy--70 százalékközép
Összesen22,52278,6

Tanulmányi pontszámok
: az év végi jegyek összege 44,5, ezt kell megszoroznod kettővel, vagyis a középiskolai eredményeid alapján 89 pontot kapsz. Az érettségi százalékos eredményeid átlaga 78,6, egész számra kerekítve 79. Összesen tehát 168 tanulmányi pontot szerzel a kétszázból.

Érettségi pontszámok: kereskedelem és marketing szakon a matematika, történelem, gazdasági ismeretek, idegen nyelv és a szakmai előkészítő tárgy közül kell kettőt választanod. Ha a két legjobb eredményűt, az angolt és a matematikát választod, összesen 169 pontot zsebelhetsz be.

Többletpontok: az angol középfokú C típusú nyelvvizsgáért 28 pontot, a matematikából tett emelt szintű érettségiért pedig 40 pontot kapsz, összesen tehát 68 pontot.

Minden felvételizőnek kétféle módon lehet megállapítani a többletpontok nélküli pontszámát: az egyik a tanulmányi és az érettségi pontok összege (példánkban ez 337 pont), a másik az érettségi pontok kétszerese (példánkban ez 338 pont). Amikor az Oktatási Hivatal kiszámítja az összpontszámot, a kettő közül mindig a magasabbat veszi figyelembe.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.